Arany János hazatalál, a nyugatiak a nagyokkal barátkoznak – ez várható ma

Olaszország és Nagy-Britannia is igyekszik a nagyhatalmak kedvében járni. Keleti nyitás kicsit másképp.

Volt mostanában olyan nap, amelyik nem Oroszországról, pontosabban Moszkva és Washington közvetett vagy közvetlen összeakaszkodásáról szólt? Tegnap az amerikai kormány ismét olyan lavinát indított el, amelyikről talán ők maguk sem tudják, hol fog megállni és kiket temet maga alá. Mint azt lapunkban is olvashatták, az amerikai pénzügyminisztérium egy 210 nevet tartalmazó listát állított össze Kreml-jelentés címmel. Ezen 114 állami tisztviselő és állami cégvezető, továbbá 96 üzletember, pontosabban oligarcha neve szerepel. Közülük kerülnek majd ki azok, akiket az Egyesült Államok szankciókkal fog sújtani a közeljövőben. Érdemes lesz figyelni rá, hogyan reagál a fenyegetőzésre az orosz elit. Egy részük már megégette magát, amikor Cipruson befagyasztották a számláikat, biztosan nem örülnének neki, ha a hosszú évek alatt összekuporgatott pénzecskéik valamelyik amerikai érdekeltségű számlán ragadnának. 

Persze történnek ma jó dolgok is Moszkvában. Mindenképp ezek közé kell sorolni azt, hogy az olasz külügyminiszter, Angelino Alfano Putyinnal találkozik. Olaszországot már rég óta azok közé az államok közé sorolják, amelyik az átlagnál jobb kapcsolatokat ápol Moszkvával. Ahhoz ugyan nincs elég ereje, hogy az Oroszországot sújtó gazdasági szankciókat megakadályozza, de a korlátozások esetleges bővítésének valószínűleg útját állná. Ezek ugyanis Rómának kifejezetten rosszul jönnek, korábban ugyanis sokat exportált a térségbe. A találkozón a több mint egy évtizede tervezgetett déli földgázvezeték ügye is szóba kerülhet. A mostanság Török áramlatként emlegetett szállítási útvonal egyik leágazása ugyanis Olaszországba tart majd. Feltéve, hogy elkészül.

Nemcsak Róma, London is keresi a helyét a világpolitikai sakktáblán. Theresa May ma kezdi meg a péntekig tartó kínai látogatását. Nagy-Britannia az ázsiai ország lejelentősebb európai partnerei közé tartozik, ám a brexit várhatóan csökkenteni fogja London súlyát a kínaiak szemében. Nekik egyáltalán nem mellékes az a körülmény, hogy mekkora piacot érhetnek el olcsón a szigetországból. Márpedig egyelőre úgy tűnik, hogy a jövőben sokkal jobb alternatívák kínálkoznak Nagy-Britanniánál. Ott van mindjárt Franciaország. Macron szinte kiugrik a padból, olyan hevesen jelentkezik. Ráadásul ő Maynél korábban, január első napjaiban találkozott a kínai vezetőkkel. May most nem nagyon tehet mást, mint igyekszik meggyőzni a kínaiakat arról, hogy London a brexit után is akkora súlyt képvisel majd, amivel érdemes komolyan számolni.

De ne csak arról az országról beszéljünk, amelyik kifelé tart a közös Európából, hanem egy olyanról is, amelyik befelé törekszik. Szerbiáról van szó, ahova ma látogat el Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke. Belgrád különleges helyzetben van. Mesteri módon egyensúlyoz az Oroszország és az Európai Unió között feszülő kötélen. Miközben az állami vagyont két kézzel szórja a nagy szláv testvér elé, igyekszik megfelelni az uniós elvárásoknak is. És úgy tűnik, a nyugati vezetők elnézik nekik ezt a különös gazdaságpolitikát. Sőt, azt is megbocsátották már, hogy Aleksandar Vucic köztársasági elnök annak idején a politikai tér szélén sertepertélt, Hágát is megjárt hajdani vezetők mellett. – Látogatásom célja, hogy hangsúlyozzam: az Európai Parlament támogatja a jelenleg is zajló folyamatot. Meggyőződésem, hogy Szerbiának és polgárainak a jövője az EU-ban van – mondta a napokban Tajani.

Itthon két érdekes és fontos bírósági eljárás is zajlik ma. Elkezdődik a Teréz körúti robbantó elleni büntetőeljárás tárgyalássorozata, és a lúgos orvosként elhíresült Bene Krisztián eljárása is folytatódik. Ez utóbbin a vád videofelvételeket mutat be.

Most pedig következzen egy igazán jó hír azoknak, akik meg szoktak fordulni a Nemzeti Múzeum környékén. Végre megújult, ezért visszakerül a Múzeumkertbe az Arany János-szoborcsoport. Az esemény során Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója időkapszulát helyez el a Toldi Miklóst ábrázoló szoboralakban. Berzsenyi, Kazinczy, Garibaldi és Józef Wysocki lengyel szabadságharcos, honvéd tábornok szobrának felújítása is folyamatban van.

Ne feledkezzünk el arról sem, hogy ma van ötven éve, hogy Nauru függetlenedni tudott Ausztráliától. Ebből az alkalomból hatalmas karnevált rendeznek a tízezer lakosú csendes-óceáni szigeten.

Nauru akár kis álomország is lehetne, de sajnos kiürültek a foszfátbányái, így manapság az Ausztráliából idetoloncolt illegális bevándorlók ellátása jelenti szinte az egyetlen bevételi forrást a sziget lakói számára. Ráadásul az itt élőket is sújtja az óceánok közepén fekvő apró földdarabok átka: a források szűkössége. Sem ivóvízből, sem termőföldből nincs elég, ezért az ország rengeteg élelmiszert importál. Főleg konzerveket. Ez oda vezetett, hogy ma már a lakosság 95 százaléka túlsúlyos. Vannak olyan kutatások is, melyek szerint a polgárok majdnem fele cukorbeteg.

Na de ne törődjünk most ezzel, ennek a napnak nem a kesergésről kell szólnia.

Isten éltesse sokáig a független Naurut!