Ma tovább folytatódnak a tüntetések a Gázai övezet és Izrael határán, annak ellenére, hogy egy héttel ezelőtt legalább tizenhat palesztin vesztette életét és több százan megsebesültek a megmozdulásokban, a visszatérés menete nevű tüntetéssorozaton. Március 30-án, a föld napján a palesztinok arra emlékeznek – ami aztán rendre zavargásokba torkollik –, hogy 1976-ban az izraeli biztonsági erők végeztek hat emberrel, akik a palesztin földek izraeli elkobzása ellen tiltakoztak. Május közepén pedig jön a katasztrófanap (jam an-nakba) nevű gyásznap, Izrael Állam általuk katasztrófaként megélt létrejötte; ha minden a tervek szerint halad, az Egyesült Államok is ekkor költöztetheti át nagykövetségét Jeruzsálembe. Izraelt többen azzal vádolják, hogy túlzott katonai erőt alkalmaz a tüntetők ellen. Az ENSZ arra készült, hogy nyilatkozatot ad ki a tüntetések kapcsán, de ezt végül az Egyesült Államok megakadályozta.
A múlt hét pénteki összecsapások óta egyre éleződik a feszültség. Az izraeli védelmi miniszter a múlt hét péntekinél is keményebb választ ígért a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamásznak arra az esetre, ha megismétlődne a határzavargás. Hogy ez nem csak üres fenyegetőzés, azt az is bizonyítja, hogy csütörtökre virradó éjjel az izraeli hadsereg lelőtt egy palesztin fegyverest. Csak bízhatunk benne, hogy a mai tüntetés nem torkollik katasztrófába. Az ugyanakkor borítékolható, hogy a konfliktus el fog húzódni, a Hamász terveiben ugyanis az szerepel, hogy a megmozdulássorozat egészen májusig tart majd.
