Ötszázhuszonnyolc éve oda az igazság. 1490-ben ugyanis ezen a napon halt meg Mátyás király Bécsben. Hogy agyvérzés vagy mérgezés okozta-e a halálát, arról több mint ötszáz éve folyik a vita, bizonyítékot azonban már nemigen fogunk találni egyik feltételezésre sem. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a jó királyt évszázadok óta Mátyás testesíti meg a magyar történelemben. Még úgy is, hogy a történészek szerint korántsem volt olyan boldog az élet az uralkodása alatt, mint ahogy azt az emlékezet lefesti. De kit érdekelnek a tények? Ma sem az alapján ítéljük meg a politikai vezetőket, hogy mit tettek az emberekért.
A pártvezetők tisztában vannak azzal, hogy a cselekvés szavakkal is kiváltható. Talán ez az oka, hogy a kampányidőszakban szinte mindenki a hangerőre és kevésbé a mondanivalóra helyezte a hangsúlyt. Ennek azonban hamarosan vége. A mai nap ugyanis a kampányzárók jegyében telik. Az MSZP–Párbeszéd, a Lehet Más a Politika és a Fidesz is ma tesz pontot a hivatalos kampány végére. A következő napokban már csak a kevésbé hivatalos térítés megy majd. Ebben valószínűleg a Fidesz lesz a legeredményesebb, hiszen az aktivistáinak nem kell azon fáradozniuk, hogy azokat próbálják meggyőzni, akiket eléjük sodor az élet. Ők lelkiismeretesen kitöltött listákból dolgozhatnak. Akár az államvédelmisek 30-40 évvel ezelőtt.
A Fidesz kampányzárójára Székesfehérváron, a Városház téren kerül majd sor délután 5 órától. Ott, ahol az Országalma áll. A beszédet Orbán Viktor mondja. Egy órával korábban ugyanitt a Nem adom a házamat mozgalom tagjai gyűlnek össze, hogy hangot adjanak az elégedetlenségüknek.
Bár az Orbán-kabinet az eredményei között tartja számon, hogy megoldotta a devizahitelesek problémáit, nem mindenki érzi úgy, hogy segített rajta a kormány. Jelenleg kilencszázezer magyar család nem tudja fizetni a hitelét, többségük akár az utcára is kerülhet, ha a választások után feloldják a kilakoltatási moratóriumot.
Ma Budapestre érkezik és részt vesz a szmolenszki légi katasztrófa áldozatai emlékművének felavatásán Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke. A 2010-es szmolenszki légi katasztrófában a lengyel állami küldöttség 96 tagja halt meg, köztük volt a PiS elnökének ikertestvére, Lech Kaczynski akkori államfő is. Hogy ennek mennyi köze van a kampányhajrához, az egyelőre nem világos, bár az emlékmű átadását biztosan nem véletlenül időzítették erre az időpontra.
Ma tovább folytatódnak a tüntetések a Gázai övezet és Izrael határán, annak ellenére, hogy egy héttel ezelőtt legalább tizenhat palesztin vesztette életét és több százan megsebesültek a megmozdulásokban, a visszatérés menete nevű tüntetéssorozaton. Március 30-án, a föld napján a palesztinok arra emlékeznek – ami aztán rendre zavargásokba torkollik –, hogy 1976-ban az izraeli biztonsági erők végeztek hat emberrel, akik a palesztin földek izraeli elkobzása ellen tiltakoztak. Május közepén pedig jön a katasztrófanap (jam an-nakba) nevű gyásznap, Izrael Állam általuk katasztrófaként megélt létrejötte; ha minden a tervek szerint halad, az Egyesült Államok is ekkor költöztetheti át nagykövetségét Jeruzsálembe. Izraelt többen azzal vádolják, hogy túlzott katonai erőt alkalmaz a tüntetők ellen. Az ENSZ arra készült, hogy nyilatkozatot ad ki a tüntetések kapcsán, de ezt végül az Egyesült Államok megakadályozta.
A múlt hét pénteki összecsapások óta egyre éleződik a feszültség. Az izraeli védelmi miniszter a múlt hét péntekinél is keményebb választ ígért a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamásznak arra az esetre, ha megismétlődne a határzavargás. Hogy ez nem csak üres fenyegetőzés, azt az is bizonyítja, hogy csütörtökre virradó éjjel az izraeli hadsereg lelőtt egy palesztin fegyverest. Csak bízhatunk benne, hogy a mai tüntetés nem torkollik katasztrófába. Az ugyanakkor borítékolható, hogy a konfliktus el fog húzódni, a Hamász terveiben ugyanis az szerepel, hogy a megmozdulássorozat egészen májusig tart majd.
