A lengyel politika a múlton rágódik

Két lengyel író szerint Lengyelország kettészakadt: szegényekre és olyanokra, kik félnek a szegénységtől.

R. Kiss Kornélia
2015. 11. 16. 9:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Ez jellemző a lengyel médiára, vagy kivételes eset volt?
I. W.: Jellemző, hogy vannak olyanok, akik semmilyen értéket nem teremtenek, de azért rengeteg pénzt keresnek. Kuba Wojewódzki tizenöt éve van a nyilvánosságban, és kellemesen él abból, hogy nincs mondanivalója, csak másokat sérteget.

– A budapesti bemutatkozó estjükön szóba került a politika, és Kuba Wojtaszczyk azt mondta: ami jobboldali, az nem lehet jó. Ezt hogy értette?
K. W.: Szerintem alapvető probléma, hogy a lengyel jobboldal elemi jogokat vitat el a kisebbségektől. Azt is gondolom, hogy ma már nem a szmolenszki légi katasztrófáról kellene szólnia a közbeszédnek, vagy arról, hogy mi nem öltünk zsidókat.
I. W.: Ha olyan történelmi kutatások látnak napvilágot, amelyek ennek ellenkezőjéről szólnak, az viszont elképesztő indulatokat vált ki. Az a baj, hogy a lengyel politika még mindig a múltat próbálja értelmezni ahelyett, hogy arról beszélnénk, milyen legyen a jövő. Az előző kormányzó párt, a Polgári Platform (PO) a status quo fenntartására törekedett, és közben nem sok mindent csinált. Lengyelország mára kettészakadt. Sok a szegény, akik radikalizálódnak. A jobb helyzetben lévők viszont rettegnek a szegényektől és a szegénységtől. Egy olyan országban, ahol az emberek félnek a lecsúszástól, könnyebben nyer egy ultrakonzervatív erő.

– Sok fiatal szavazott a jobboldalra, önök ismernek ilyeneket?
I. W.: Nem.
K. W.: Sok fiatalt nem is érdekel a politika. Mások úgy gondolták, hogy mindegy, mi történik, de a jelenlegi helyzet nem jó, valami más kell.

– Hogy lehet, hogy egy ismerősük sincs, akivel vitába keveredtek volna erről?
I. W.: Sokakat megkérdeztünk, és nem találtunk olyan embert, aki a jobboldalra szavazott volna. Az én ismeretségi köröm a liberális pártot, a Razemet választotta. A nevük azt jelenti, hogy „Együtt”, és az a jelszavuk, hogy „Lehet más a politika”.
K. W.: A családban is körbekérdeztem, de én sem találtam senkit. Az ismerőseink legtöbbje biztosan a liberálisokra szavazott. Én sokáig nem is foglalkoztam politikával, inkább turistaként nézelődtem a választások idején. Amíg a Razem fel nem bukkant, nem is volt olyan párt, ami igazán érdekelt volna. A tévében csak a jobboldalt és a szocialistákat lehetett látni, és ezzel nem akartam az idegrendszeremet tönkretenni. A lengyel politika színvonala alacsony. A politikusok egy jelentős része semmiről nem tud értelmesen beszélni.
W. I.: Még mindig azon vitatkoznak, hogy kinek az apja volt az állambiztonság vagy esetleg a Wehrmacht tagja. Hadd meséljek el egy politikai anekdotát. Három éve volt egy közvélemény-kutatás. Az első kérdés arról szólt, hogy a világ és Lengyelország jó irányba megy-e. A lengyelek nyolcvan százaléka azt válaszolta, hogy nem. Aztán azt kérdezték, hogy ők a személyes életükkel, sorsukkal elégedettek-e. Nyolcvan százalék azt mondta, hogy igen. Úgy látszik, a magánélet és a közélet teljesen elvált egymástól. Az emberek bezárkóznak a maguk kis életébe, nem akarnak a világ folyásával foglalkozni.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.