Jobban hisznek az íróknak, mint a politikusoknak?

Kelet-Európa irodalma akkor igazán érdekes Nyugaton, ha politikai feszültség van a régióban.

Magyarországnak sikerült márkát teremtenie ezzel a közös bemutatkozással: a Donau Lounge-nak elnevezett színpadot a Duna-régió térképével és a színes hallal minden vásárlátogató ismeri. A német könyvpiacra ugyanakkor borzasztóan nehéz bejutni, és kevés a németül megjelenő magyar könyvek száma. „Nem tudom, a nagy érdeklődés a témának szól-e, vagy annak, hogy dokumentarista regényről van szó. Az irodalom időről időre visszakanyarodik a dokumentumokhoz, szerintem most egy ilyen időszakot élünk” – véli Gárdos Péter. A filmrendező-író a szülei levelezéséből írta meg a Hajnali lázat, a történetük egyszersmind holokausztregény is. A második kiadása hirtelen nemzetközi sikert hozott.

Sokszor a siker kulcsa lehetne az íróknak a német nyelvű piac meghódítása, ez azonban rettenetesen nehéz. Kiss Noémi úgy került az idei bécsi vásárra, hogy lefordították irodalmi útikönyvét, a Rongyos ékszerdobozt, amelyben Galíciától Erdélyen át a Vajdaságig tartó utazásairól írt. A siker őt magát is meglepte. Egy konferencián szerepelt a könyv egyik részletével, utána szinte azonnal megjelentette a kötetet egy német kiadó, ráadásul mindenfajta magyar anyagi támogatás nélkül. De ez ritka eset. „A bécsi Donau Lounge arról szól, hogy bemutatkoznak az adott évben megjelent, németre lefordított könyvek. Ilyenkor látszik, mennyire kevés új magyar mű jelenik meg németül. Ráadásul óriási a konkurencia. Rengeteg a román, lengyel, cseh és horvát könyv, és ezek az országok sokkal többet költenek a műfordítás támogatására, mint Magyarország. Ma az is nagy dolog, ha egy német kiadó eljut odáig, hogy magyar irodalmat akar kiadni” – számol be a tapasztalatairól.

Kiss Noémi szerint mostanában újra van érdeklődés Európa keleti fele iránt, főleg azért, mert rendezetlen, politikai feszültségekkel teli régió. Ő úgy tapasztalta: ilyen helyzetekben az emberek nem azt hiszik el, amit a politikusok mondanak, hanem azt, amit az írók írnak. „A magyar irodalomban rendszeresen »lefeministáznak«, pedig nem ez a programom. Jobban érdekel, hogy mi történik a régióban, miről írnak a szomszédos országok írói” – mondja.

A Donau Lounge-on idén is megjelentek olyan művek, amelyeknek a magyar fordítására érdemes várni. Az egyik ilyen felfedezés a moldovai írónő, Liliana Corobca, aki azzal is feltűnést keltett, hogy népviseletben ült ki a színpadra. Könyvének témája sajnos tömeges jelenség Moldovában és Romániában is: legutóbbi regénye olyan gyerekekről szól, akiket a szüleik a külföldi munka miatt hátrahagytak.