Férfimagány japán módra

Az elhagyott férfi portréja: Murakami új könyve irodalmi és zenei utalásokkal vonzza az olvasót.

Dominka Ede Harald
2016. 01. 19. 14:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nagy japán történetmesélő a lektűr és a Nobel-esélyes irodalom közti mezsgyén egyensúlyoz zavarba ejtő biztonsággal, népszerűsége e két oldalról egyszerre építkezhet ilyen magasságba. A Férfiak nő nélkül Hemingway Férfiak nők nélkül című könyvéből ered, de amíg az utóbbiban a szoknyahajszolás uralkodik, az előbbi az elhagyott férfi portréját láttatja, a nő nélküli férfi magányának szakadékát.

A kötet hét novellája hét séta az íróval a hétköznapi magány erdejében, ahol már korábban is járhattunk a Köddé vált elefánttal, de erre kering a Szputnyik, szívecském! is. Az eredeti japán borító a Kino című ötödik novellában megjelenő fűzfát ábrázolja, amely Japánban az állandóság és az egyesülés jelképe.

A fa mellett az író kedvencéről elnevezett Peter Cat jazzbárjára emlékeztető helyet éppen elhagyja a szimbolikus macska, melynek magány lép a helyébe. A kurblimadár krónikájának főszereplőjét szintén elhagyja felesége, és elvész a macskája, ahogy a Tánc, tánc, táncban, de a Kafka a tengerpartonban is megjelenik a motívum. A japán Hrabal műveiben az emberek nyelvét értő macskák szerepének irodalmi előzménye Nacume Szószeki Macska vagyok című könyve.

A novellákban felcsendülő zenék a lélekállapotról szólnak, az olvasást érdemes kiegészíteni velük. A kötetcímadó hetedikben a női élethelyzeteket is megkülönbözteti általuk, például autózgatás közben „Francis Lai White Lovers című számát duruzsolta”; e zenei kategória összefoglalóan az „ártatlan” minősítést kapja, ugyanez a jelző érvényes a nosztalgikussággal járó közhelytöredékekre, melyek nem gyengítik a szöveget. Az itt felbukkanó női öngyilkosság irodalmi toposza mellett a kötetre általánosságban érvényes, hogy talán több japán kulturális jegy lelhető fel benne, mint az író előző írásaiban.

A Vezess helyettem női autóvezető-tipológiát ecsetel, majd a Csehov Ványa bácsijának adaptációjában játszó Kafuku kellemesen csalódik új sofőrjében. Feleségéről mesél neki – a hűtlenség természetét megismerendő –, ám végül belátja, a másik szívébe nem láthat bele.

A Tegnap önéletrajzi elemeket hordoz. A barátságról és a kitartásról is szól.

Az Önműködő szerv agglegény orvosa elgondolkodik azon, mi hasznát venné az erősségeinek, ha egyszer kirángatnák megszokott életéből. Barátnők sora után szerelmes lesz, ám a nő nem miatta hagyja el férjét, s ez felemészti őt. A bennünk bujkáló önműködő szerv felelős a galibákért, nélküle viszont rideg lenne az életünk.

Seherázádé történeteivel az objektívból kizökkentve a szubjektív valósággal ajándékoz meg, ezzel párhuzamos idősíkot teremt. Itt, a mesék révén ki- és betekintést kapunk a plátói szerelemből fakadó női magányba is.

Nem visszaváltozás, hanem átváltozás a Samsa szerelmes. Kafka Az átváltozás első mondatának inverzében, amikor felébredt, Gregor Samsává változva találta magát ágyában. Az irodalmi játék középpontjában a felboruló konszenzuális ízlés áll.

A hetedik novella adja a felcímet: A hold túlsó oldalán; ide írja fel Murakami – a Pink Floyd The Dark Side of the Moon című albuma, a mindennapi stressz, az idő, a pénz, a háború, az őrület és a halál motívumai mellé – a férfimagányt.

(Murakami Haruki: Férfiak nő nélkül. Ford.: Nagy Anita. Geopen Könyvkiadó, Budapest, 2015. Ára: 3690 forint.)


Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.