Verseskötettel ünnepli a hetvenedik születésnapját a Kossuth- és József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmrendező. Bár évtizedekig írt dalszövegeket Cseh Tamásnak, amelyeket ma már egyértelműen verseknek tart, eddig soha nem adott ki verseskötetet. A gyűjteményben az elmúlt negyven évben írt költemények és dalszövegek szerepelnek majd.
Cseh Tamás 2009-ben bekövetkezett halála óta azt vallja: lezárult egy korszak, és azok a dalszövegek, amelyeket Cseh Tamásnak megírt volna, már sosem fognak megszületni. Más előadóknak viszont írt dalszövegeket ezután, például Dobri Dániel színésznek és zenekarának.
Íróként elbeszéléseiről és regényeiről ismert, amelyekben szívesen nyúlt vissza a családi és a történelmi múltba. Általában azt kutatta, hogyan viszonyulhat saját generációja az előző nemzedékekhez. Egyebek között erre a kérdésre keresi a választ 1978-as Legendárium című családregényében és a 2013-ban megjelent Vadnai Bébiben is. Nagyapja figurája és saját gyermekkora ihlette az Eldorádó című filmjét. A nagyapát, Monori Sándort Eperjes Károly alakítja. Rendezőként talán ez volt Bereményi Géza legemlékezetesebb filmje.
Eperjessel később is szívesen dolgozott együtt, ő lett a főszereplője A turné című vígjátéknak és a Széchenyi István életét feldolgozó A Hídembernek. Bereményi nevéhez kötődik Gothár Péter Megáll az idő című filmjének forgatókönyve – a rendezővel közösen –, s írt forgatókönyveket mások mellett Mész Andrásnak (Meteo) és András Ferencnek (A nagy generáció).
A hetvenes évek elejétől a drámaírással is foglalkozott, 1975-ben született meg első egész estés darabja Kutyák címmel. Drámái később kötetben is megjelentek. Egyik legismertebb színpadi műve a Kovács Krisztinával közösen írt, a Kádár-kor besúgóiról szóló Apacsok, amelyet az ország több színházában is láthatott a közönség, és tévéfilm is készült belőle.
Bereményi Géza elismert színházi rendező is. Rendezett olyan klasszikus darabokat, mint a Lear király és Az öreg hölgy látogatása, illetve saját darabjait és átdolgozásait is. Ő alkalmazta színpadra például Szabó Magda regényét, Az ajtót. 2012 januárjában a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad közös ügyvezető igazgatója, majd a két teátrum egyesülése után a Thália Színház igazgatója lett. Írt egy színdarabot Kincsemről, a csodakancáról, amelynek ősbemutatója 2014 márciusában volt a Thália Színházban.
