Bolgár holokauszt: szerencse vagy szolidaritás?

Doncsev Toso író, volt kulturális diplomata arra keresi a választ, hogyan menekült meg Bulgária zsidósága.

R. Kiss Kornélia
2016. 02. 02. 15:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Bulgária különleges helyet foglal el a holokauszt történetében: sikerült megakadályozni csaknem ötvenezer bulgáriai zsidó elhurcolását. Miért nem létezett Bulgáriában antiszemitizmus?
– Hannah Arendt is felhívta figyelmet erre a kérdésre az Eichmann Jeruzsálemben című művében, és nem talált magyarázatot. Szerintem ehhez vissza kell nyúlni Bulgária ötszáz éves török megszállásáig, amely gyakorlatilag legyalulta a társadalmat. A feudális uralkodó osztály Bulgária felszabadulásakor egyik napról a másikra eltűnt, hiszen ők törökök voltak. Tiszta lappal kezdte a társadalom, viszonylagos egyenlőség jött létre, így sokkal kevesebb volt a feszültség, mint nálunk vagy Nyugat-Európában. A szolidaritás is jobban kialakult, mert a bulgáriai zsidók a keresztényekkel együtt szenvedtek a török elnyomás alatt. Valahogy úgy vélekedtek, hogy „mind emberek vagyunk, szemben a törökökkel”.

– Az esszében többször utal arra, hogy a bulgáriai zsidók nem asszimilálódtak. Jól értem, hogy ön szerint a bolgár társadalom zsidók iránti empátiája annak is köszönhető, hogy a zsidók nem vállaltak szerepet a közéletben?
– Erre nem is volt lehetőségük, ahogyan a bolgároknak sem, hiszen a kormányzó elit muszlim volt. De igaz, hogy a török uralom alóli felszabadulás után sem törekedett Bulgária arra, hogy bolgárokat csináljon a zsidókból, ahogyan a többi nemzetiségből sem. A kapitalizmus beköszöntével Bulgáriában is kialakultak társadalmi feszültségek a főként kereskedelemből meggazdagodott városi polgárok és a kevésbé tehetős rétegek között, de ez nem antiszemitizmus formájában képeződött le, mert a polgárság alapvetően bolgár volt. Az ellenszenv a meggazdagodott bolgár kereskedő ellen irányult. Jó példa erre az egyik legismertebb bolgár irodalmi figura, Baj Ganyo, Aleko Konsztantinov szatirikus tárcáinak főszereplője.

– III. Borisz cár megítélése máig vitatott. Összevethető Horthy Miklóssal?
– III. Borisznak is voltak revíziós törekvései, amelyekkel a bolgárok nagy része egyetértett és amelyeket Hitler támogatott. Emiatt Horthyhoz hasonlóan a cár is lepaktált az ördöggel. De Borisznak sikerült megvalósítani a sikeres hintapolitikát. A németek számára Bulgária jelentette a diplomáciai kapcsot a Szovjetunióval, ami kedvezőbb helyzetet eredményezett. Diplomáciai szempontból talán az sem volt mindegy, hogy Horthy magyar kisnemesi családból származott, Borisz meg egy német dinasztiából. Szerintem a cár politikájának nagy szerepe volt abban, hogy a bolgár zsidók megmenekültek. Érdemes számba venni a veszteségeket: Magyarország csaknem hússzor annyi embert veszített a második világború alatt, mint Bulgária. Ha ezt nézzük, akkor III. Borisz hússzor eredményesebb államfő volt, mint Horthy Miklós. Egy ország vezetőjének végül is az lenne a feladata, hogy megvédje az ország polgárait.

 

– Mi lett volna, ha Bulgáriát megszállják a németek?
– Sajnos szerintem ugyanaz, ami Macedóniában és a Görögországtól visszaszerzett területeken. Onnan elhurcolták a zsidókat, mivel nem voltak bolgár állampolgárok. Ez egy szörnyű alku volt III. Borisz részéről: feláldozta azt a tizenkétezer zsidót, akik a Bulgáriához visszacsatolt területeken éltek, azért az ötvenezerért, aki bolgár állampolgár volt.

– Akkor mégis a szerencsének köszönhetik az életüket a bulgáriai zsidók, és nem a szolidaritásnak?
– Nem hiszek a szerencsében, inkább emberi tényezőkben. A társadalom józan esze és erkölcsi érzéke szerintem nagy szerepet játszott. Nem szeretünk beszélni róla, de Magyarországot is jellemezte a zsidóellenes közhangulat. A numerus clausus elfogadottsága vagy a tiszaeszlári per jól jelzi ezt. Az antiszemitizmus akár az egyház részéről is megnyilvánulhatott. A bolgár társadalmat alapvetően nem jellemezte ez az ellenérzés. A bolgár egyház pedig csak 1870-ben szerezte vissza az önállóságát. Nem voltak feudális kiváltságai, nem kötődött a kormányzathoz, tiszta lappal indult. Amikor 1940-ben elfogadták a zsidótörvényt, a képviselők felléptek ellene. Az írók, az egyház, a kormánypárti képviselők kiálltak a zsidóság mellett. Akkora volt az ellenállás, hogy a kormánynak titokban kellett előkészítenie a deportálásokat, és végül visszakozni kényszerült. III. Borisz rávette Hitlert, hogy „Bulgárián belül oldják meg a zsidókérdést”. A szófiai zsidókat kitelepítették vidékre. Fel szokott vetődni ilyenkor, hogy milyen sokan jelentkeztek a bolgárok közül a zsidó vagyonért, de szerintem ez nem az antiszemitizmusnak, inkább a tulajdon iránti mohóságnak volt betudható, ami nagyon is jellemezte a bolgárokat; a kommunizmus alatt is boldogan kirabolta a társadalom azt, akinek kicsit több volt.

– Kinek van ma tekintélye a bolgár társadalom előtt?
– Senkinek. A kommunizmus sokkal nagyobb kárt okozott a bolgár gondolkodásban, mint a fasizmus. Amikor például a rendszerváltás után megnyíltak a titkosszolgálati akták, kiderült, hogy a Szent Szinódus (az ortodox egyház vezető testülete – a szerk.) tagjai talán kettő kivételével ügynökök voltak. Az egyház sosem nyerte vissza a tekintélyét. Magyarországon is ezt látom: nincs tekintélye sem az egyházaknak, sem a politikai pártoknak. Mivel nem hozták nyilvánosságra az ügynökaktákat, bármikor, bárkivel kapcsolatban felmerülhet, hogy besúgó volt. Ez lehetetlenné teszi, hogy kialakuljon a közéleti szereplőkbe vetett bizalom. Persze szükség van némi józan észre és civil kurázsira is; szerintem ez sincs meg a mai európai társadalmakban. Sokszor ideológiákhoz próbálnak igazodni. A bolgárok zsidók iránti rokonszenve viszont nem valamiféle ideológia volt, hanem természetes viszonyulás egy másik emberhez. A józan paraszti ész és az önreflexióra való képesség máig jellemzi a bolgárokat. Szeretik a valóságot nézni és nem kész formulák alapján ítélkezni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.