Szabó Magda, a női sorsok nagymestere

Jövőre lesz Szabó Magda születésének századik évfordulója, a Jaffa Kiadó elindította életműsorozatát.

fib
2016. 03. 13. 10:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jövőre lesz Szabó Magda születésének századik évfordulója, erre készülve a Jaffa Kiadó elindította a Kossuth-díjas írónő életműsorozatát, amelynek első öt kötete jelent meg a napokban. S bár az egyik legtöbbször idegen nyelvre fordított magyar szerző műveit az Európa Kiadó kínálatában is megtaláljuk, sőt a Digitális Irodalmi Akadémia révén online is elolvashatjuk, mégsem elhanyagolható az újabb kiadás. Hiszen Szabó Magda írásai nemhogy vesztettek volna frissességükből, de napjainkban talán aktuálisabbak, mint valaha. Újrakiadásuk pedig ismételten felhívhatja a figyelmet a kivételes életműre.

A Jaffa idén tíz kötet kiadását tervezi, a friss szöveggondozáson túl új arculattal. Első körben Az ajtó, az Ókút, a Freskó, a Pilátus és A pillanat került a boltokba.

Szabó Magda pályája költőként indult, de „amikor 1958-ban, az elhallgattatás évei után [ ] első regénye, a Freskó megjelent, mindenkinek leesett az álla” – írta róla Nemes Nagy Ágnes. A Freskó és az egy évvel későbbi Az őz hozták meg számára a sikert, onnantól szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű művet írt, mint az Ókút, a Régimódi történet vagy a Für Elise.

A cívisváros református hagyományai meghatározták az életét. Aktív szerepet vállalt az egyházban: 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták, Debrecen városa pedig díszpolgárrá választotta.

Szabó Magda a női sorsok ábrázolásának érzékeny mestere volt. Művei, bár más környezetben születtek, olyan kérdéseket tesznek föl, amelyek ma is eleven erővel hasítanak belénk. A nők érvényesülése, mindennapi küzdelmeik a társadalom berögzült, hamis normái ellen vagy épp a család belső titkai, tabuk, elfojtások, gátlások és hazugságok, amelyek súlyos teherként nehezednek az emberre – mit sem változott a helyzet a Freskó, a Pilátus vagy A Danaida óta.

Veiszer Alinda Az ajtó című regény ajánlójába írta – ám a teljes életműre érvényes lehet: azok könyve, „akik apró gesztusokból is értenek, akik mernek közel kerülni másokhoz, és mernek csalódni”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.