Könyvfesztivál: a filozófiától a norvég Harcomig

Jostein Gaarder norvég író átvette a könyvfesztivál elismerését, a Budapest Nagydíjat.

Jostein Gaardernek Szalay-Bobrovniczky Alexandra kultúráért felelős főpolgármester-helyettes adta át a Budapest Nagydíjat. Ezzel elkezdődött a vasárnap estig tartó nemzetközi könyvfesztivál, amelyre csaknem kétszáz új könyv jelent meg, és sok magyar és külföldi íróval is személyesen találkozhatnak a látogatók.

Gaarder a Sofie világa című filozofikus (ifjúsági) regényével vált világhírűvé. Az 1991-ben megjelent mű egy kamasz lány, Sofie történetét meséli el, aki egy nap levelet kap egy ismeretlen filozófustól, amelyben a tudós kérdéseket tesz föl neki, majd nekiáll, hogy elmesélje a filozófia történetét. A tudományos összefoglaló azonban hirtelen különös fordulatot vesz, amikor a regény világai egymásba csúsznak. A Sofie világa Norvégiában hatalmas sikert aratott, angolul 1995-ben adták ki, és ebben az évben ebből a könyvből adták el a legtöbbet a világon. A mai napig hatvan nyelvre fordították le a regényt, amelyből csaknem negyvenmillió példány kelt el világszerte.

Jostein Gaarder az Oslói Egyetemen végzett skandináv nyelvek és teológia szakon, majd középiskolában és egy népfőiskolán tanított filozófiát, a Sofie világa sikerét követően azonban az írásnak szentelte minden idejét. A társadalmi és filozófiai eszmecserék aktív résztvevőjévé vált, az emberi jogok és a környezetvédelem területén is gyakran felszólal: Anna világa című regényében például a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztet.

Gaarder pénteken Etika a jövőért címmel tart előadást a globális felmelegedésről rendezett minikonferencián, szintén a Millenárison.

A norvég író regénye mellett számos világhírű szerzőnek jelenik meg kötete a vasárnapig tartó könyvfesztiválra. A tavalyi irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics Csernobili ima című riportkönyve Pálfalvi Lajos fordításában az Európa Könyvkiadónál lát napvilágot. A fehérorosz író, újságíró mintegy két évtizedet szentelt a csernobili atomerőmű-katasztrófa következményeire. Felkereste azokat, akik részt vettek a legveszélyesebb munkákban a robbanást követő napokban, beszélt özvegyekkel és az erőmű közelében élő parasztokkal.

A könyv bemutatja a tragédia részleteit, a felelősöket, és beszél az áldozatokról, köztük arról a mintegy kétmillió fehéroroszról, aki még mindig szennyezett területen él. Az Európánál jelenik meg napjaink egyik legnépszerűbb holland szerzőjének, Herman Kochnak Nyaraló úszómedencével című új regénye is, lapunk munkatársa, Wekerle Szabolcs fordításában.

A Helikon is kiad egy Alekszijevics-kötetet: a Nők a tűzvonalban a második világháború női hősei előtt hajt fejet, akik kimaradtak a hivatalos emlékezet hősi panteonjából. A Helikonnál jelenik meg Ferenc pápa Isten neve irgalmasság című könyve is, amely az egyházfőnek a Vatikán-szakértő Andrea Torniellivel folytatott beszélgetéseit rögzíti. De Böjte Csaba Zarándoklat az atyai házba című könyvét is a kiadó újdonságai között találjuk.

Két különleges kötettel jelentkezik a Tarandus Kiadó. Aline Ohanesian Orhan öröksége című regénye egy titkos szerelem története, amely a történelem egyik legsötétebb időszakába vezeti vissza a főhőst és vele együtt az olvasót. A könyvben egy család magántörténelmén keresztül feltárulnak az örmény népirtás borzalmai, amelyek megírására a szerző saját családjának szenvedéseiben talált motivációt.
Ngugi wa Thiong'o kenyai írót minden évben a Nobel-díjra legesélyesebb szerzők között találjuk, ám magyarul csupán néhány műve olvasható, a Tarandusnál most a Közöttünk a folyó című balladisztikus történetét olvashatjuk, amelyben a szerző szépségről, szerelemről, az élet völgyéről mesél, miközben feleleveníti a legkegyetlenebb törzsi szokásokat.

A Magvető adja ki a norvég Karl Ove Knausgard hatkötetes regényfolyamának első részét, a Halált. A Harcom (Min Kamp) című sagát napjaink egyik legizgalmasabb irodalmi vállalkozásának tartják, amely címe (Hitler Mein Kampfjának norvég megfelelője) és témája (a szerző gátlástalanul tárja fel benne a magánéletét) miatt igen nagy botrányt okozott, ám hatalmas sikert lett, a mai napig több mint húsz nyelvre fordították le. Hatos Pál történész, a Balassi Intézet korábbi igazgatója Ravasz Lászlóról írt könyvet: a Szabadkőművesből református püspök című munka a Jaffa Kiadó jóvoltából kerül a boltokba.

A fesztivál díszvendég országa idén Szlovákia. Negyven szlovák szerzővel találkozhat a közönség a Millenárison vasárnapig, és harminchárom új szlovák kötet lát napvilágot magyar nyelven: regények, novelláskötetek, vers- és prózaantológiák, verseskötet, esszék és egy irodalmi szakácskönyv is. A szlovák irodalom legnevesebb szerzőinek jelenik meg kötete a fesztiválra. Van, akinek ez lesz az első magyarra fordított könyve, mint például a komáromi Daniela Kapitánovának. 2000-ben megjelent regénye, a Könyv a temetőről (Magvető Kiadó) az első regénye volt, amely rögtön nemzetközi sikert hozott, számos nyelvre lefordították. Kapitánová eredetileg álnéven, Samko Táleként jelentette meg a kötetet. Fogyatékkal élő főszereplőjét kihasználja a kommunista hatalom, besúgóvá és ezzel tragédiák okozójává teszi a főhőst, aki valójában nem akar mást, mint hasonlóvá válni a többiekhez.

A múltfeldolgozás az ezredforduló óta jellemző a kortárs szlovák prózában. A szocializmus időszaka gyakori téma, Peter Juscák most megjelenő, ...és ne feledd a hattyúkat! (Kalligram Kiadó) című regénye például a Gulagra hurcolt közép- és kelet-európai nőkről szól, főhőse egy szlovák–ruszin–német felmenőkkel rendelkező, magyarul is jól beszélő asszony. A kortárs szerzők jellemzően a második világháborúig nyúlnak vissza időben, mint például Veronika Sikulová, aki korábban megjelent Menettérti című regényében saját családja három generációjának történetét meséli el három nő szemszögéből, a második világháborútól a kommunista hatalomátvételen át a politikai perekig. Az írónőnek új regénye jelenik meg a könyvfesztiválra a L'Harmattan Kiadónál, a Hiányos fiasítás, ebben is szülőfaluja világa köszön vissza.

A történelmi múlt, ezen belül a szlovák és a közép-európai zsidóság háború utáni sorsa foglalkoztatja Anton Balázt is, neki a Napkút Kiadónál jelenik meg új regénye az 1949-ben a titkosrendőrség elől Budapestről Szlovákiába menekülő, majd Izraelbe kitelepülő magyar zsidó Miriamról. Az ő és sorstársai történetét kutatása során korabeli dokumentumokból ismerte meg Anton Baláz.
A magyar–szlovák viszonyt az együttélés irányából közelíti meg a szlovák kortárs irodalom, a magyar hatás, a magyar szereplők gyakran előkerülnek a történetekben, de magyar–szlovák konfliktusok vagy a történelemszemlélet különbségei nem kerülnek a művek középpontjába.

A legismertebb szlovák író ma Magyarországon Pavel Vilikovsky, számos kötete jelent már meg magyarul; legutóbb az Egy igazi ember története című, az egyén és a szocializmus viszonyát boncolgató regény, most pedig az Első és utolsó szerelem című kötete jön ki a Kalligram Kiadónál, amely két, egymással összefüggő elbeszélésből áll. Alapkérdése a múlthoz, az emlékezéshez való viszony. Neves szlovák szerző Vladimír Balla is, aki általában egyszerűen csak Balla néven jelenteti meg a műveit, elsősorban novellákat. Most új elbeszéléskötete, Az Apa nevében, szintén a Kalligram Kiadónak köszönhető.

Több novellagyűjtemény is megjelenik a fesztiválra, a Noran Libro Kiadó Férfi, nő, gyerek, a Tiszatáj Kiadó pedig Szlováknak lenni csodás... címmel jelentet meg kortárs szlovák verseket és elbeszéléseket. E válogatások alapján az a kép rajzolódik ki, hogy a szlovák írókat legtöbbször olyan kérdések foglalkoztatják, mint a kivándorlás, az idegenekhez való viszony, az otthon és az otthonosság, valamint az identitás megtalálása.

A könyvfesztiválon nagy hiányosságot is pótolnak: húsz év után újra megjelenik szlovák versgyűjtemény Magyarországon, a L'Harmattan Kiadónál Gyalogösvények a magasba – Nyolc (tegnapi és mai) szlovák költő címmel, Tóth László válogatásában.

A független könyvesboltoknak nehéz versenyben maradni a magyar könyvpiacon, de fontos a jelenlétük. Képesek felhívni a figyelmet olyan értékekre, amelyek egyébként talán elsikkadnának a nagy könyvesboltláncok kínálatában. A független boltok öt évvel ezelőtt úgy döntöttek, közösen hívják fel magukra a figyelmet a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivállal egy időben. Így született a Kis Könyves Éj; ma este tovább tartanak nyitva a csatlakozó független könyvesboltok, és programokkal várják a látogatókat. Nem csak budapesti boltok csatlakoztak, szerepel a programban többek között soproni, pannonhalmi, váci üzlet, és számos külföldi kulturális intézet is hozzájárul egy-egy programmal a Kis Könyves Éjhez.

A program szinte bármi lehet; koncert, író-olvasó találkozó, filmvetítés, gyerekprogram vagy játék. A nagykovácsi Tandem Könyvesbolt és Kávézó például zenés Rejtő Jenő-esttel készül, a budapesti Írók Boltja Erdős Virág zenés felolvasóestjével. Budapesten a Gdansk Könyvesboltban Szczepan Twardoch lengyel író könyvét mutatják be, a Bibliás Könyvesboltban 20. századi magyar költők megzenésített istenkereső verseit adja elő a Dobj-a-kalapba! Band. A teljes program megtalálható a Kiskonyves.blog.hu oldalon.