Régóta köztudott, hogy az Alexandra kereskedései tartozásokat halmoztak fel, és anyagi gondokkal küzdenek. Ez azonban nem vigasztalta a kiadókat, amelyek az üzletekben eladott könyveik után gyakran csak fél év múlva láttak pénzt. Több kiadónak évekre visszamenőleg tartozott a cég, általában több millió forinttal. Tavaly felszámolás indult a Könyvbazár Kft. elődje, a Pécsi Direkt Kft. ellen, amely szintén az Alexandra alapító tulajdonosához, Matyi Dezsőhöz kötődő cég. A könyvterjesztés ezután a Könyvbazár Kft.-hez került. A Könyvbazár ígéretet tett, hogy részletekben törleszti majd a Pécsi Direkt kiadókkal szemben fennálló tartozását.
A Holnap Kiadó már ekkor sem fogadta el ezt a megállapodást: a kiadó vezetője, Milkovich Eszter abszurdnak tartja, hogy évek alatt jusson hozzá ahhoz az összeghez, amely a könyveik eladásából származott, és amelyet egy hónapos fizetési határidővel kellett volna kifizetnie a könyvterjesztőnek. Úgy véli, a kiadók munkája már így is rendkívül kockázatos. – Beteges a viszony a könyvkiadás és a könyvkereskedelem között. A könyvkiadókon van minden teher: a témaválasztás, a készülő kiadványok költségei, a példányszám-meghatározás és az eladhatóság kockázata. Huszonöt éve kiszolgáltatottak a magyar kiadók. Nincs pénz befektetésre, mert a Pécsi Direktnél és a Könyvbazárnál van a pénz, amelyet a kiadók saját kockázatukkal szereztek, mégis a terjesztő tudott belőle fejlődni – mondja.
Milkovich Eszter már akkor sem akart új szerződést kötni az Alexandrával, amikor a könyvesboltok átkerültek a Könyvbazárhoz. Nekik akkor 4,4 millió forinttal tartoztak, és úgy gondolta: új szerződést legfeljebb akkor lenne érdemes kötni, ha először kifizetnék a kiadónak a Pécsi Direkt addigi tartozását. – Egyedül voltunk ezzel a véleményünkkel – meséli. A kiadók többsége elfogadta a feltételeket. Nem akartak lemondani arról, hogy az Alexandra-üzletekben kaphatók legyenek a könyveik, és abban reménykedtek: majdcsak pénzükhöz jutnak. A Könyvbazár valóban elkezdett részletekben törleszteni, de a rendszer nem változott: az újonnan működő Könyvbazár szerződésében egy hónap helyett kettőre változtatták a fizetési határidőt, de továbbra is hat hónapra fizettek. Végül a Holnap Kiadó aláírta az új szerződést, de tavaly év végére már a Könyvbazár is 12 millió forinttal tartozott a kiadónak.
A Holnap Kiadó vezetője szerint a fizetési fegyelem hiánya vezetett oda, hogy évtizedes munkával felépített kiadókat végül kénytelenek voltak eladni a tulajdonosaik
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
– Számunkra az jelentette a lélektani határt, amikor rájöttünk, hogy a korábbi 4,4 millió forinthoz, amellyel a Pécsi Direkt tartozik nekünk, már sosem jutunk hozzá – teszi hozzá. Tavaly ezért úgy döntöttek: nem adnak több könyvet a Könyvbazár terjesztőhálózatának, és a náluk lévő kiadványaikat is visszakérik. Decemberben felszámolási eljárást kezdeményeztek, hogy hozzájussanak a 12 milliós tartozáshoz. Márciusra a Könyvbazár ki is fizetett a 12 millió forintból hatot. Most a másik hatmillió miatt is gondolkodnak a felszámolás kezdeményezésében.
Az Alexandra a legfontosabb partnerük volt, az éves forgalmuk egyharmadát bonyolította le. Épp csak az volt a probléma, hogy fél év is eltelt, mire az eladott könyvek után pénzt láttak. A kieső bevétel egy részét reményeik szerint úgy pótolják, hogy a Libri forgalma növekszik majd; ennek már most látszanak jelei. Ők is magas árréssel dolgoznak, ahogy az összes magyar terjesztő – a könyv árának 52 százaléka a terjesztőnél marad, csak a fennmaradó részt kapja meg a kiadó –, viszont nincs panasz a fizetési fegyelemre. – Szerencsére a Librivel egyre jobb szakmai kapcsolat jön létre, és a Líra és Lant kereskedésében sincsenek fennakadások – mondja Milkovich Eszter.
A Holnap vezetője úgy véli: ha a könyvkiadók tíz évvel ezelőtt közösen meglépik azt, amit most ők, akkor sosem jutottak volna odáig, hogy évtizedek alatt felépített kiadók tulajdonosai kényszerülnek eladni a cégüket – a magyar könyvszakma egyetlen tőkeerős szereplőjének, a kereskedelemnek. (Mindhárom nagy könyvkereskedelmi cégnek több kiadója is van.)
– Magányos harcot folytat a könyvkiadás negyed évszázada, és a könyvestársadalom nem eléggé harcra kész. A szereplők nagy részében nincsenek meg azok a tulajdonságok, amelyekre ma szükség volna. Nem merész, offenzív személyek. Nagy részük inkább befelé él; a betűt tartja szentnek, szépet, értékeset, tökéleteset szeretne létrehozni – véli Milkovich Eszter.
