– A tarkabarka hölgy naplója címen több éve ír blogot. Ön a szóban forgó hölgy, vagy valamelyik mesehőse?
– Én vagyok. Szeretek színes ruhában fellépni, hiszen a mesék is színesek. A blogomon egyrészt feminista magyar népmesékről, azaz okos, hősies lányokról, asszonyokról írok, másrészt külföldi népmesékkel foglalkozom. Különösen izgalmasnak találom azt, amikor egymástól távol élő népek hagyományaiban közös motívumokra lelek. Meglepő, de Amerikában például találtam Fehérlófia-történetet, igaz, a főhőst Jacknek hívják, és a sárkányt gonosz, pipázó ember helyettesíti, ám a történet lényege ugyanaz. Vagy például a magyar népmesék kacsalábon forgó várával rokon motívum az orosz baba-jaga csirkelábú házikója. És ki hinné, hogy a Disney-rajzfilmekből is ismert Aranyhaj egyik előképe jelenik meg a perzsa történeti mondákat feldolgozó Királyok könyvében, Zál és Rúdábé szerelmi történetében.
– Mit csinál másképp, amikor felnőtteknek mesél?
– Amikor először hirdettem „felnőttmeseprogramot”, a közönség egy része meg volt győződve, hogy pajzán történeteket, vaskos tréfákat fogok előadni. Nagyot csalódtak, amikor eposzrészleteket, hosszú tündérmeséket kellett végighallgatniuk. Azóta előrelátóan a „történetek felnőtteknek” kifejezést használom, ha felnőttprogramot hirdetek. Bár a felnőttek elszoktak attól, hogy meséljenek nekik, mégis nagy igényük van a mesehallgatásra.
– Mindenképpen külföldön kell tanulnia annak, aki magyarként hivatásos mesemondó szeretne lenni, vagy itthon is lehet elegendő tapasztalatot szerezni?
– Mesemondással kapcsolatos konferenciákon, képzéseken, programokon nálunk is részt lehet venni, például a Hagyományok Házában. A tradicionális mesemondás mellett Magyarországon egyre népszerűbb a meseterápia és a mesepedagógia is. A mese jótékony hatására többek között a paloznaki meseközpontban fektetnek nagy hangsúlyt. Szerencsére a nemzetközi mesemondás is egyre népszerűbb nálunk. Barátaimmal közösen már kétszer szerveztük meg és idén is megtartjuk a Holnemvolt fesztivált, Magyarország első nemzetközi mesemondó fesztiválját. Sőt többször rendeztünk úgynevezett MythOffot (Mítoszok csatáját) is, amely idén nyáron is lesz. Ennek a főleg fiatalokat vonzó műfajnak az a lényege, hogy – általában kocsmában, bárban – két-két mesemondó mítoszokat előadva versenyez egymással. A győztest a közönség szavazza meg. Mindkét MythOff rendezvényünk telt ház előtt zajlott. 2014-ben bejegyeztettük a Holnemvolt Mesemondó Alapítványt is, amely tavaly hivatalosan is a FEST (Európai Mesemondó-szövetség) tagja lett. Egyszóval jó úton haladunk, ha mindez így folytatódik, akkor Magyarország is fontos állomása lesz a nemzetközi mesemondóknak, még népszerűbbé téve a magyar mesét külföldön.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!