Aki nem olvasta a nagy sikerű Ízek, imák, szerelmek című könyvet, annak íme egy rövid összefoglaló: sikeres, ám depressziós nő fájdalmas válása után úgy dönt, hogy nyakába veszi a világot, és meg sem áll Olaszországig, majd Indiába és Indonéziába látogat, hogy megtalálja rég elveszett önmagát. Az úton jókat eszik és iszik, pihen, azaz hosszú idő után élvezi a gondtalan életet.
A valódi eseményeken alapuló visszaemlékezés szerzője Elizabeth Gilbert, aki kétségkívül jól bánik a szavakkal. Szinte csorog a nyál a szánk szélén egy-egy ínycsiklandó falat leírásakor, és magunk elé képzelhetjük a gyönyörű tájat és fantasztikus élményt, amelyet a nő átél. Könnyed nyári regénynek az Ízek, imák, szerelmek tökéletes volt.
A jelenséget övező hatalmas sikernek köszönhetően azonban egyfajta „útmutatóként” is terjedni kezdett, és egy sor híres (és mellesleg nagyon gazdag) hollywoodi sztár sorakozott fel az ódákat zengők mögé. A gond csupán az, hogy ha ez valóban „egyetemes, minden nőnek szóló útmutató”, akkor az átlagos fizetésből vagy annál kevesebből élő kelet-közép-európai, boldogtalan családanya csak tördelheti a kezét, hogy neki miből is futná erre az önmegvalósításra. Az írónő szerint ezek a bámulatos helyek és pluszélmények segítettek neki megtalálni az élet örömeit. A könyvet rengetegen szerették és legalább annyian kritizálták, utóbbit nem teljesen jogosan, mert a szerző csupán megírta saját élményeit, és nem ő nevezte útmutatónak a szöveget.
A Big Magic – Kreatív élet, félelem nélkül! című könyv azonban már más tészta. Bár Gilbert hangsúlyozza, hogy nem oktatni szeretne, már az elejétől teljesen egyértelmű, hogy önsegítő könyvről beszélünk. A fejezetek a hangzatos Bátorság, Varázslat, Engedély, Állhatatosság, Bizalom és Felsőbb hatalom címet kapták, így tehát izgatottan várjuk a nagy megvilágosodást, a kitisztulást és a kreativitás felé vezető út megismerését, de sajnos nem kapjuk meg. Az írónő műve ugyanis kissé összecsapottnak tűnik. Sztorizgatások egymásutánisága és semmitmondó mondatok egy-egy oldal kitöltéséhez. Példák egy barátról, aztán egy másik barátról, és mindehhez önellentmondások tömkelege. Egyik fejezetben még neki is megvoltak a maga problémái a depresszióval, szorongással és félelemmel, a következőben viszont már állítja, mindig is makacsul hálásan élte az életét.
