A daganatos betegeknek nyújt segítséget A bátorságpróba című mesekönyv, amely az embert próbáló vizsgálatokra, kezelésekre készíti fel a gyerekeket érthető nyelven és rajzokkal, karitatív kezdeményezésként látott napvilágot 2012-ben az Őrzők Alapítvány jóvoltából. Az illusztrációkat Bartos Erika grafikus-meseíró készítette.
Több hasonló megkeresést kapott már a Bogyó és Babóca szerzője, akinek mindennél többet jelent, hogy meséivel kapaszkodót és erőt adhat a nehéz helyzetben lévő kicsiknek és családjuknak. Segítő könyvei közé tartozik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatására készült Őrangyal kötet, vagy a Gottsegen György Kardiológiai Intézet kezdeményezésére készített, szívbeteg gyerekeknek szóló füzetek.
A karitatív tevékenységéért miniszteri elismerésben is részesült művész legutóbb két nehéz témát dolgozott fel. Óvodás és kisiskolás gyerekeknek készült a Csillagbusz című érzékenyítő mese, azzal a céllal, hogy megértsék, mitől és miben mások az autizmus spektrumzavarral küszködő társaik. Az ötlet a veszprémi AutiSpektrum Egyesület elnökétől, Brokés Judittól származik, a szöveget Stefanik Krisztina pszichológus, az ELTE tanára, az autizmus spektrumzavarok elismert szakértője fogalmazta meg a gyermekek nyelvén.
A Csillagbusz Misi és Dorka barátságáról szól, bemutatja az autizmussal élők nehézségeit, megoldási javaslatokat kínál, de mindenekelőtt nyitottságot tanít. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a másként fejlődő gyerekek befogadása a tipikusan fejlődő társak életét, személyiségét és lelkét is gazdagabbá teszi.
Bartos Erika nem mindennapi alázattal fordult a feladathoz: hogy hitelesen tudja ábrázolni az autista gyerekek életét, vendéghallgatóként beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karára. – Hálás vagyok az intézmény vezetőségének, hogy támogattak, és biztattak. A főiskolán töltött félév egy életre szóló útmutatást nyújtott számomra – mondja Bartos Erika. Idén áprilisban, az autizmus világnapján hétezer példányban jelent meg a Csillagbusz, az egyesület integrált iskolákba és könyvtárakba is eljuttatta a kiadványt, de akkora az érdeklődés, hogy már tervezik az utánnyomást.
Már elkészült a kézirata az Új élet, új mosoly című vesebetegségről, művesekezelésről és szervátültetésről szóló mesekönyvnek is, amelyet a Transzplantációs Intézet és a Trappancs Egyesület felkérésére vállalt el a szerző.
– Komoly feladat volt, alapos felkészülést követelt meg tőlem.
Nem volt könnyű egy kisfiú történetén keresztül rajzosítani, hogy milyen, amikor nem működik jól a vese,
hogy miként működik a dialízis otthon vagy a kórházban, hogy milyen vizsgálatok várnak a gyerekekre az esetleges műtét előtt. De szerencsére mindenben segítségemre voltak a kötet szakmai hátterét biztosító orvosok, Böcskei Virág, aki a nemzeti veseprogram önkénteseként segíti a gyerekek életét, valamint Adamasky Szilvia, aki maga is dializált – fejti ki a grafikus. A kiadványhoz az érintettek a Transzplantációs Intézetben juthatnak hozzá.
Nem köztudott, de Bartos Erika a fővárosi önkormányzat diplomadíjával végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem Építész Karát. Régóta dédelgetett vágya volt, hogy a szívének kedves Budapestről készítsen albumot. Háromévnyi kutatómunkával dolgozta fel Budapest századfordulós építészetét, ráadásul két különböző kötetben, amelyeket önerőből adott ki.
A Budapest titkai című vaskos albumban fotókkal gazdagon illusztrálva elevenedik meg például a zugligeti lóvasút végállomásának, a Deák téri metrópavilonnak, Ybl Miklós első budapesti épületének, az Unger-háznak, a Füvészkert pálmaházának vagy a Földtani Intézetnek, Kodály és Bartók otthonának a múltja és jelene. – Sok embertől kaptam segítséget, az építészszakma nagyjaitól, levéltárosoktól, múzeumoktól, archívumoktól, bloggerektől és Lovász Andreától, aki végtelen alapossággal nézte át a szövegeimet – hangsúlyozza.
A szubjektív válogatásból született egy kisebb, a grafikára fókuszáló könyv is magyar és angol nyelven, ebben Bartos Erika csodálatosan kidolgozott kézi rajzai mutatják be Budapest patinás épületeit és azok környezetét, de a helyekhez köthető érdekességekről is szó esik. Például arról, hogy 1972-ben a Szabó Ervin Könyvtár műemléki szárnyában forgatták a Richard Burton főszereplésével készülő Kékszakáll című filmet, két évvel később pedig a Szerelem és halál forgatásakor Woody Allen és Diane Keaton vette birtokba az operaházat.
Kiderül az is, hogy a Hősök terének közepén korábban egy artézi kút volt, amelyet egy Ybl által tervezett sztúpára hasonlító Gloriettel fedtek le, ezt azonban később a Széchenyi-hegyre helyezték át, vagy az is, hogy 1919-ig csak pénz ellenében lehetett a Duna-korzó Buchwald-székein megpihenni.