Oláh János halálára

Őszintén hitt abban, hogy a 21. században is szükség van a népi irodalomra.

Őszintén hitt abban, hogy a huszonegyedik században is van helye a modern népiségnek, ami alatt ő a közös történetek elbeszélését értette. Úgy gondolta, kell lennie valakinek, aki megírja, hogy mi történt a magyar faluval a huszadik század közepén. A gyerekként hallott, töredékes történeteket évtizedekkel később próbálta meg egy egésszé összerakni regényeiben és novelláiban.

1994-től a Magyar Írószövetség irodalmi lapja, a Magyar Napló főszerkesztője volt. A folyóiratot szinte a semmiből kellett talpra állítania. Végül sikerült megőriznie a lapot, amely máig működik, ahogy az Oláh János által megalapított Magyar Napló Kiadó is. Utóbbit a modern népi irodalom műhelyének szánta, de napvilágot láttak itt olyan írók, költők kötetei is, akiket nem lehet ide sorolni. A Magyar Naplónál jelennek meg kötetei sok más mellett Ferdinandy Györgynek, Kontra Ferencnek, Vári Fábián Lászlónak, a fiatalabb generációból Csender Leventének, Iancu Laurának, Kiss Judit Ágnesnek, Szentmártoni Jánosnak.

Oláh János idejének nagy részét felemésztette a lap szellemi és anyagi fenntartása; az élete vége felé készült portréfilmben úgy emlékezett, ebből a küzdelemből nyolcvan százalékot a folyóirat puszta létéért folytatott küzdelem tett ki, és csak húsz maradt a „szellemi erőtér” megteremtésére.
Valószínűleg sok vers és novella megírásáról mondott le azért, hogy a rendszerváltás utáni évtizedekben működtesse a folyóiratot és a kiadót, de azért folyamatosan születtek új versei, elbeszélései. 2014-ben a Magyar Napló Kiadó megjelentette a Közel című regénye átdolgozott kiadását és Belső tükör címmel Oláh János összegyűjtött verseit. Ebbe a kötetbe egyaránt bekerültek új versei és azok a fiatalkoriak is, amelyek nem jelenhettek meg pályája elején, a hatvanas években.

Oláh János haláláig főszerkesztője maradt a Magyar Naplónak és vezetője a Magyar Napló Kiadónak. Élete utolsó éveiben is nyitott volt az új vállalkozásokra. Fiatal munkatársaival megalapította a Magyar Napló Irodalmi Magazinját, amelyben új megközelítésben, színesen, érdekesen próbáltak meg bemutatni egy-egy klasszikus szerzőt vagy olyan nagy témákat, mint az I. világháború az irodalomban. Tavalyelőtt megnyitották a Józsefvárosi Galériában a Magyar Napló könyvesboltot és saját internetes könyvesboltjukat. Oláh János itt is elsősorban a népi irodalom és az új realizmus képviselőit szerette volna előtérbe helyezni. A Magyar Napló alapította és szervezte az egész napos versfelolvasást, a Versmaratont, amelyet évente megszerveztek a magyar költészet napján.

Oláh János a József Attila-díj mellett számos elismerést kapott; a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, Márai Sándor-díjat, Bethlen Gábor-díjat, 2014-ben Magyarország Babérkoszorúja díjat. Tagja volt a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Művészeti Akadémiának. Oláh Jánosnak és Mezey Katalinnak három gyermeke van, mindhárman művészek: Oláh Katalin és Oláh Mátyás László szobrász, Lacfki János pedig költő.