Oláh János halálára

Őszintén hitt abban, hogy a 21. században is szükség van a népi irodalomra.

R. Kiss Kornélia
2016. 07. 25. 15:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Őszintén hitt abban, hogy a huszonegyedik században is van helye a modern népiségnek, ami alatt ő a közös történetek elbeszélését értette. Úgy gondolta, kell lennie valakinek, aki megírja, hogy mi történt a magyar faluval a huszadik század közepén. A gyerekként hallott, töredékes történeteket évtizedekkel később próbálta meg egy egésszé összerakni regényeiben és novelláiban.

1994-től a Magyar Írószövetség irodalmi lapja, a Magyar Napló főszerkesztője volt. A folyóiratot szinte a semmiből kellett talpra állítania. Végül sikerült megőriznie a lapot, amely máig működik, ahogy az Oláh János által megalapított Magyar Napló Kiadó is. Utóbbit a modern népi irodalom műhelyének szánta, de napvilágot láttak itt olyan írók, költők kötetei is, akiket nem lehet ide sorolni. A Magyar Naplónál jelennek meg kötetei sok más mellett Ferdinandy Györgynek, Kontra Ferencnek, Vári Fábián Lászlónak, a fiatalabb generációból Csender Leventének, Iancu Laurának, Kiss Judit Ágnesnek, Szentmártoni Jánosnak.

Oláh János idejének nagy részét felemésztette a lap szellemi és anyagi fenntartása; az élete vége felé készült portréfilmben úgy emlékezett, ebből a küzdelemből nyolcvan százalékot a folyóirat puszta létéért folytatott küzdelem tett ki, és csak húsz maradt a „szellemi erőtér” megteremtésére.
Valószínűleg sok vers és novella megírásáról mondott le azért, hogy a rendszerváltás utáni évtizedekben működtesse a folyóiratot és a kiadót, de azért folyamatosan születtek új versei, elbeszélései. 2014-ben a Magyar Napló Kiadó megjelentette a Közel című regénye átdolgozott kiadását és Belső tükör címmel Oláh János összegyűjtött verseit. Ebbe a kötetbe egyaránt bekerültek új versei és azok a fiatalkoriak is, amelyek nem jelenhettek meg pályája elején, a hatvanas években.

Oláh János haláláig főszerkesztője maradt a Magyar Naplónak és vezetője a Magyar Napló Kiadónak. Élete utolsó éveiben is nyitott volt az új vállalkozásokra. Fiatal munkatársaival megalapította a Magyar Napló Irodalmi Magazinját, amelyben új megközelítésben, színesen, érdekesen próbáltak meg bemutatni egy-egy klasszikus szerzőt vagy olyan nagy témákat, mint az I. világháború az irodalomban. Tavalyelőtt megnyitották a Józsefvárosi Galériában a Magyar Napló könyvesboltot és saját internetes könyvesboltjukat. Oláh János itt is elsősorban a népi irodalom és az új realizmus képviselőit szerette volna előtérbe helyezni. A Magyar Napló alapította és szervezte az egész napos versfelolvasást, a Versmaratont, amelyet évente megszerveztek a magyar költészet napján.

Oláh János a József Attila-díj mellett számos elismerést kapott; a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, Márai Sándor-díjat, Bethlen Gábor-díjat, 2014-ben Magyarország Babérkoszorúja díjat. Tagja volt a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Művészeti Akadémiának. Oláh Jánosnak és Mezey Katalinnak három gyermeke van, mindhárman művészek: Oláh Katalin és Oláh Mátyás László szobrász, Lacfki János pedig költő.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.