Infrahang

Itt egy tudományosnak tűnő teória arról, hogy mi történt a Gyatlov-csoporttal a halálhegyen.

Molnár Csaba
2016. 08. 18. 17:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Gyatlov-csoport tragédiája ma már ugyanúgy része a legnépszerűbb összeesküvés-elméletek, megmagyarázhatatlan rejtélyek antológiájának, mint a Bermuda-háromszög, a jeti vagy Hasfelmetsző Jack. Sőt az incidens szovjetunióbeli, mindenkitől elzárt színhelye csak tovább erősíti az események vonzerejét, így aztán könyvtárnyi irodalom született már róla az elmúlt fél évszázadban. Az egyik legújabb az amerikai Donnie Eichar újságíró könyve. A kötet – mint valamennyi hasonló mű – azt ígéri fülszövegében, hogy „most először derít fényt arra, mi is történt a halálhegyen azon az ominózus éjszakán”. Ez természetesen erős túlzás, mindenesetre az író legalább tudományosnak tűnő teóriával rukkol elő, míg elődei inkább a parajelenségekhez és a szokásos kormány-összeesküvésekhez vonzódtak.

Az Uráli Műszaki Főiskola tíz hegymászó hallgatója 1959 telén a 23 éves Igor Gyatlov vezetésével az Urál hegység egyik elhagyatott és nehezen mászható hegyére indult. Mind gyakorlott túrázók voltak. Egyikük, Jurij Jugyin a túra közben megbetegedett, és a többiektől elválva visszatért a menedékházba. Ez volt a szerencséje – egyedüliként élte túl a kalandot. A most kiadott Halálhegy szerzőjének többéves kutatómunkája során halála előtt még sikerült szóra bírnia Jugyint – állítólag első és utolsó újságíróként.

A csapat két hét elteltével sem tért vissza, így a keresésükre indultak. Csakhamar megtalálták elhagyatott táborukat. A sátrak belülről voltak felvágva, a túrázók meleg holmija, bakancsa a mínusz 29 fok ellenére ott maradt. Mintha valamely rettenet hatására azonnal menekülniük kellett volna az éjszaka közepén. A félmeztelen holttesteket másfél kilométerrel odébb találták meg. Többségük halálra fagyott, de olyan is volt, akinek összeroncsolódott a koponyája, egyiküknek pedig valami kitépte a nyelvét. A hatóságok értetlenül álltak a történtek előtt, a végső jelentésben az állt, hogy a túrázók halálát egy ismeretlen, elemi erőhatás okozta.

Természetesen az azóta eltelt 57 évben sorozatban születtek az elméletek, bizonyíték pedig egyikre sincs. Eichar e könyvében amellett kardoskodik, hogy a szél ritka, de természetes jelenséget (a Kármán Tódorról elnevezett úgynevezett Kármán-féle örvénysort) hozott létre. Ez tornádók sorozatát jelenti, amelyet fülsiketítő zaj, illetve a fül számára hallhatatlanul mély infrahang kísér. Az infrahang pedig képes pánikrohamot kiváltani az emberből. A Halálhegy természetesen nem old meg végérvényesen semmit a Gyatlov-csoport tragédiájával kapcsolatban, de igyekszik a realitások talaján maradni. Ez mindenképpen különlegessé teszi a műfaj egyéb szereplői között.

(Donnie Eichar: Halálhegy – A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története. Ford.: Szieberth Ádám. Park Kiadó, Budapest, 2016. Ára: 3990 forint.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.