Maugli terhe

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Klasszikusként vagy vállalhatatlan rasszistaként olvassuk Kiplinget?

Molnár Csaba
2016. 09. 05. 5:14

Soha fel nem oldható ellentét az irodalmárok között, hogy egy művet történelmi kontextusától lecsupaszítva, csak művészi értékeit szem előtt tartva kell-e megítélni, vagy minden esetben figyelembe kell vennünk azt a szociális szituációt, amely az író gondolkodását mozgatta. Én utóbbi felé hajlok, így nem tartom kikerülhetőnek A dzsungel könyve recenzálásakor a rasszizmus és a fehér-felsőbbrendűség vádjának megvitatását.

Bár Kipling Indiában született – tavaly decemberben volt születésének 150. évfordulója –, A dzsungel könyvét mégis Amerikában írta 1894-ben. Bár a XIX. század végén névleg már léteztek a mai politikai nézetek kategóriái (a konzervatív, a liberális, a szocialista és így tovább), sok esetben egyáltalán nem ugyanazt jelentették, mint ma. A nem fehér embercsoportok megítélésében például szinte a teljes politikai spektrumot átívelte a fehérek felsőbbrendűségét és küldetéstudatát tükröző felfogás. Ez akkor magától értetődőnek tűnt a legfelvilágosultabb asztaltársaságokban is, de ma már rasszistának minősül. Kiplingnek leggyakrabban A fehér ember terhe című versét vetik a szemére, amelyben a gyarmati lakosokat „félik ördögnek, félig gyermeknek” bélyegzi, a fehér ember terhe pedig az, hogy ezeket az elmaradottakat meghódítsa, illetve civilizált kormányzással kivezesse az őskorból.

A dzsungel könyve kritikusai szerint az író vélelmezett felsőbbrendű alapállása allegorikusan Maugli kalandjaiban is megjelenik. E narratíva szerint Maugli testesíti meg a fehér embert, aki felülemelkedik eszével, rátermettségével, bátorságával az állatokon (amelyek az indiaiakat személyesítenék meg). Különösen bántó az indiaiak számára a dzsungelbeli majmok ábrázolása: képtelenek rendet teremteni maguk között, csak másokat tudnak utánozni, és ha nem irányítja őket senki, anarchiába süllyednek. A Disney-adaptáció erre még rátett egy lapáttal, amikor megteremtette a majmok dzsesszdalokat dúdoló vezérét, Lajcsi királyt (King Louie), akit vélhetően Louis Armstrongról mintáztak. A dzsungel könyve egyik novellájában megjelennek a bálványimádó bennszülöttek, akiknek primitív praktikáit csak egy fehér ember győzheti le.

Mindenkinek saját értékítélete szerint kell döntenie, hogy melyik interpretációnak ad hitelt. Az azonban nehezen cáfolható, hogy Kipling írói kvalitásai A dzsungel könyvét a világirodalom legfontosabb klasszikusai közé emelik, és ha az elmúlt évszázadot átvészelte, vélhetően már a panteonban is marad.

(Rudyard Kipling: A dzsungel könyve. Ford.: Greskovits Endre, versek: Horváth Viktor. Helikon Kiadó, Budapest, 2016. Ára: 3499 forint.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.