Reinhold Alfréd Bécsben, majd az Alkotmány utcai főreáliskolában végezte tanulmányait; rögtön az érettségi után lapot indított Haladás címmel, és elkezdte építeni a Balassa Bálint Irodalmi Kört. Radnóti két évvel volt nála fiatalabb, de néha az akkor még Glatter Miklósként ismert fiatalember lakásán gyűltek össze, és a Haladás jelentette Radnóti számára az egyik első publikálási lehetőséget is.
Szőcs Géza költő, író felidézte, hogy Bréda Ferenc költő egy kolozsvári antikváriumban találta meg az 1980-as években „Reinhold Alfréd első és utolsó lírai kötetét”. Ez akkora hatást tett a fiatal kolozsvári irodalmárokra, hogy több összejövetelt is rendeztek, melyeken először egy fiktív Reinhold Alfrédot építettek fel, majd a Londonban élő irodalmárt is meghívták. Szőcs Géza szerint Reinhold Alfréd életútja rendkívül hasonlított Faludy Györgyére, noha a két férfi soha nem találkozott, és Reinhold a londoni magyar emigráció más szellemi vezetőivel sem volt kapcsolatban.
Kevés olyan kalandos életű magyar író, költő élt, mint az 1907-ben született és 1993-ban elhunyt Reinhold Alfréd – emlékeztetett a hagyaték átadásáról szóló szerződés aláírása előtt E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója, hozzátéve: keddtől kutathatóvá teszik a többdoboznyi anyagot.
A hagyatékot John Milne és Richard Headicar, Reinhold Alfréd egykori barátai és tanítványai, a hagyaték gondozói kísérték el Budapestre. Nagy Márta több évtizedes kutatómunkája kellett hozzá, hogy hazatérhessen a hagyaték; az irodalomtörténész még a nyolcvanas évek végén kezdett el levelezni Reinhold Alfréddal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!