Lengyel költőé a Janus Pannonius Költészeti Nagydíj

Szőcs Géza a kormány kedvenc költőjének, Orbán János Dénesnek is elintézett egy elismerést.

A Krakkóban élő alkotót a díjátadón magyar fordítója, Zsille Gábor méltatásában „korunk egyik legjelentősebb költői egyéniségének”, a kortárs világirodalom legszűkebb élvonalához tartozó szerzőnek nevezte. És nem az elfogultság beszélt belőle, Adam Zagajewski valóban megkerülhetetlen alakja az irodalomnak. Ez nem minden esetben mérvadó, de a lengyel költőt többször jelölték már irodalmi Nobel-díjra, és minden évben – így idén is – a nagy esélyesek között tartják számon. Művei angol és francia nyelven is megjelennek, magyarul nyelvű kötete 2004-ben jelent meg Bármi is történt címmel. A Janus Pannonius-nagydíj alkalmából újabb kötete lát napvilágot magyarul.

Zagajewski 1945-ben született Lembergben (a mai Lviv), gyermekkorát Gliwicében, egyetemi éveit Krakkóban töltötte, filozófia szakon szerzett diplomát a Jagelló Egyetemen. A lengyel újhullám, vagyis a '68-asok nemzedékének vezéralakja volt. 1982-ben Párizsba emigrált, húsz évvel később költözött vissza Krakkóba. A Houstoni és a Chicagói Egyetem vendégprofesszora. A 2001. szeptemberi 11-i terrortámadásokat követően a The New Yorker magazin Zagajewski Try to Praise the Mutilated World (Próbáld meg dicsérni a megcsonkított világot) című versét közölte a címlapon.

A díjazott beszédében megindítónak és meglepetésnek nevezte kitüntetését. Örömét fejezte ki, hogy napjaink „tagolt” lengyel és magyar társadalmában az irodalom és kultúra segítségével sikerül felülemelkedni a „politikai lövészárkokon”.

A Szőcs Géza, a nyolcmilliárd forintos milánói magyar pavilonért felelős kormánybiztos alapította díjat nem kerülték el a botrányok. Az első díjazott, Lawrence Ferlinghetti amerikai költő a magyar kormány politikája elleni tiltakozásul nem volt hajlandó átvenni az elismerést. 2014-ben Hannu Launonen finn alkotó a nagydíj mellett minden évben átadott műfordítói díjat utasította vissza hasonló okokból. És ugyanebben az évben a nagydíjasok köszöntése is emlékezetesre sikerült. Aduniszt, a szír költőt és az idén elhunyt francia Yves Bonnefoy-t, (aki betegsége miatt korábban hazautazott) Gerard Depardieu, Hobo és egy sámán kíséretében ünnepelte meg Szőcs a budai Várban. A roppant kínos hakni komoly visszhangot kapott, és nem feltétlenül használt a díj hírnevének.

A Magyar PEN Club idén Orbán János Dénes költőnek adományozta a szervezet Filius Ursae elnevezésű, idén alapított díját. A nevében Janus Pannonius itáliai diáktársaival folytatott polémiájára utaló kitüntetéssel „dacos, provokatív, az éppen aktuális divatokkal a konfrontációt is vállaló” szerzőket kívánja jutalmazni a szervezet. Orbán János Dénes a Magyar Idők kulturális rovatvezetője, illetve a szakmai körökben komoly felháborodást kiváltó Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. vezetője. Mint ismert, a cég 150 milliós állami támogatásból nevelheti ki a jövő nagy alkotóit, miközben a több évtizedes múltra visszatekintő irodalmi szervezeteket a kormány módszeresen kivérezteti a támogatásuk csökkentésével. A költő korábban úgy fogalmazott, a profizmus azt jelenti, hogy az ember a jó ajtón kopogtat a pénzért.