A történelem menetét számos tényező befolyásolja, és ezek között fontos szerepet játszanak a háborúk. Bebizonyosodott, hogy a hadiszerencse, a számbeli fölény, sőt még a hadvezéri zsenialitás is tehetetlen a haditechnikailag fejlettebb ellenféllel szemben. Ennek legékesebb példája az 1532-ben lezajlott Cajamarca-völgyi csata volt, ahol alig több, mint száz spanyol konkvisztádor vette fel a harcot több ezer indián harcossal. A csata viszont pillanatok alatt eldőlt, és egy hárommilliós birodalom vált történelemmé. A sorsdöntő fegyver a lőpor volt, amelyet a kínaiak már az V. században is ismertek, hadászati célra, lőfegyverben azonban először az Oszmán Birodalom hadai kezdték alkalmazni a XII. századtól. Az emberiség hamarosan rájött az ágyú- és a harangöntés közti párhuzamra. Míg a vasabroncsból hegesztett ágyúcsövek rendszeresen kettétörtek vagy felrobbantak, bronzból öntött társaik ellenállóbbak voltak. A nagy áttörés azonban a XV. század közepén történt a francia Bureau fivérek találmányával: öntöttvas ágyúgolyóik jobban illeszkedtek a csőbe, mint a kőgolyók, így kevesebb lőporral messzebbre lehetett kilőni őket. Megszületett a nemzetek és birodalmak jövőjét meghatározó stratégiai fegyver, amely aztán hosszú évszázadokon keresztül uralta a harctereket.
Ehhez hasonló találmányokat gyűjtött össze az elmúlt évezredekből Joel Levy, akinek Ötven fegyver, amely megváltoztatta a történelmet című könyvét immáron magyar nyelven is olvashatjuk. Olyan fegyverek kerülnek itt terítékre, mint a bronzkard, a kanócos puska, a számszeríj, a tarack, a Maxim géppuska, a kézigránát, a tank, a V-rakéta, az atombomba, a mérges gáz, az intelligens bomba, a robotrepülőgép, és még sokáig folytathatnánk, hiszen az ember hihetetlenül leleményes, amikor életek kioltásáról van szó. A szerző a fegyvereket társadalmi, technikai, politikai és taktikai főcsoportokba rendezte, ami azért fontos, mert rávilágít, hogy az adott fegyver milyen módon hatott leginkább a társadalmunkra. A harcmezőn használt fegyverek többsége ugyan taktikai, de közöttük több olyan is van, amelynek a szerepe messze túlmutat a csatatereken – elég csak a nukleáris robbanófejjel ellátott interkontinentális ballisztikus rakétákra gondolnunk –, így a tárgyalóasztalok mellett ma is meghatározzák a világpolitikát és a közhangulatot.
