Kilenc évvel Szabó Magda halála után az írónő hagyatékából előkerült két receptes könyv. A 1800-as évek végéről származnak az első bejegyzések a régebbi füzetben, Jablonczay Gizella szakácskönyvében. Ő volt Szabó Magda édesanyjának nagynénje, akit a családban csak Melindaként emlegettek. És ő a Régimódi történet egyik kulcsfigurája, akiről Szabó Magda megírta, miként csábította el anyja első férjét, Majthényi Bélát. „ a zseniálisan főző Melinda olyan ételeket bűvészkedett az asztalra, amitől Kis- és Nagybéla tapsolva fogadtak, anyám különös csodának lett a tanúja. Melinda eltalálta a varázsszót, amire a megalázott tudat és a beteg test feléledt.”
A másik kézírásos hagyaték szerzője ismeretlen. Családi receptgyűjteményként aposztrofálják, amelyben a rokonok által kitalált és lejegyzett fogások sorakoznak Mayer nénitől, Szabó Lenkétől (az írónő anyja) és Mámikától. A Jaffa Kiadó Egy meszely az fél icce – Szabó Magda ízei címmel jelentette meg a két receptúragyűjteményt, amelyet végiglapozva a két világháború közötti polgárság háztartásába leshetünk be, megismerhetjük a kor étkezési szokásait.
A magyar konyhaművészet is megsínylette az ötvenévnyi elnyomást, pedig – ahogy Jablonczay Gizella szakácskönyvének receptjeiből kiderül – egykor a francia konyha hagyományait követve alakították a menüket a polgári háztartásokban. Abban a korban alapvető volt a halfogyasztás, ahogy a velőt és a libamájat is rendszeresen ették, de Szabó Magdáék családjában a drága alapanyagok sem hiányoztak a kamrából. Mindig volt otthon elég parmezán, mandula és trüffel, azaz szarvasgomba, ami akkoriban szinte hétköznapinak számított, de sonkapuding, mikádószelet és nyúlszalámi is került az asztalra.
A leírások közös háttértudást feltételeznek, hogy a háziasszony pontosan tudja, mit jelent beglazírozni, mi is a bouillon és az escalope, mitől lesz igazán ízletes a garnírung. Mindenki tudott az orosz krémtortához hasonló rüssich elegantot készíteni, ahogy a frikasszé is szerepelt a heti étrendben. A receptek több mint kétharmada valamilyen édesség, a bonyolult tortáktól az egyszerű kekszekig minden fellelhető benne: párna csücske és pergeltmandula-torta, zöld fagylalt és a vajas puszi, de a likőrök és pálinkák készítésének fortélyait is megismerhetjük. Ráadásul az is kiderül, hogy a pedáns háztartáshoz hozzátartoztak a saját készítésű takarítószerek, mint a szobaviksz, a parkettavíz vagy a puhafapadló-máz, ahogy egy jó háziasszony maga főzött epeszappant és kézkenőt, és csinálta a férjének a hajhullás elleni szeszt.
Az Egy meszely az fél icce – Szabó Magda ízei című könyv nem tipikus szakácskönyv, akár családregénynek is tekinthetnénk, amely egy elfeledett, de oly nagyon vágyott korról mesél. Elfeledett ízek és illatok világáról, amit jó lenne újra magunkévá tenni.
###HIRDETES2###
