Kiadatlan művek is rejtőznek még Szabó Magda hagyatékában. Az egyik ilyen kéziraton már dolgozik is a Jaffa Kiadó. Az év második felében jelenhet meg az ismeretlen mű, részleteket azonban egyelőre nem árul el Jolsvai Júlia, az új Szabó Magda-életműsorozat főszerkesztője. Egyáltalán nem lenne meglepő, ha újdonságok kerülnének elő a kéziratok közül: Szabó Magda tíz éve hunyt el, és óriási kézirat mennyiséget hagyott hátra, amelynek feldolgozása még nincs teljesen kész. Hagyatéka egy egész szobát töltene meg Kerepesen, ahol a jogutód, az író keresztfia, Tasi Géza őrzi és gondozza azt. Innen került elő Jablonczay Gizella szakácskönyve is – kiegészítve a családi receptekkel –, amelyet nemrég ki is adott a Jaffa Kiadó.
Az viszont meglepő, hogy Szabó Magda legfontosabb regényeinek – amelyek bekerültek az új sorozatba – nincsenek meg az eredeti kéziratai. – Szabó Magda nagyon termékeny alkotó volt. Sokat írt, hosszú élete is volt, 90 évet élt. Ez óriási papírmennyiséget jelent, természetes, hogy nem tudott mindent megtartani. Csak azt őrizte meg, amit fontosnak tartott – mondja Jolsvai Júlia. A két receptes könyv, úgy látszik, ezek közé tartozott. Pedig Szabó Magdának ellentmondásos volt a viszonya a konyhatündér Jablonczay Gizellával, aki édesanyja első férjének második felesége lett, és a regényeiben többnyire ellenszenves figuraként bukkan fel.
Mivel kéziratok nincsenek, a regények új kiadásakor az első kiadásokhoz nyúltak vissza, ami általában a Szépirodalmi Könyvkiadót vagy a Magvetőt jelenti, bár van több Európa Könyvkiadónál megjelent első kiadás is, többek között a Für Elise.
A jogutód Szabó Magda felnőtt könyveit az életművet hosszú ideig gondozó Európa Könyvkiadótól vitte át a Jaffa Kiadóhoz. Az írónő gyermek- és ifjúsági könyveinek jogai a Móra Könyvkiadóhoz kerültek. A Jaffa Kiadó tavaly év elején kezdett bele az új arculatot kapott életműsorozatba, amelynek húsz kötete a tervek szerint kész is lesz október 5-ére, Szabó Magda születésének századik évfordulójára. Eddig tizenkét könyv jelent meg a sorozaton belül, ma, a költészet napján lát napvilágot a Szabó Magda összegyűjtött verseit tartalmazó kötet.
Jolsvai Júlia talált a hagyatékban néhány kiadatlan, illetve kötetben még nem publikált verset, ezekkel egészül ki a versgyűjtemény, amelyben benne lesz a verses regény, a Szüret is, a címét is erről kapja a könyv. A bemutatón a Várkert Bazárban a Juhász Anna vezette beszélgetés után Gryllus Dorka olvas fel Szabó Magda verseiből, végül Náray Tamás divattervező is bemutatja a Szabó Magda ihlette ruhakollekcióját.
A már említett húsz művet úgy válogatták össze, hogy a legfontosabb, legismertebb regények mellett benne legyenek a ma már nehezen elérhető művek is.
– Kiadjuk például a Zeusz küszöbén című regényt, mely egy görögországi nyaralás krónikája. Ebből én is alig tudtam egy példányt beszerezni, egyáltalán nem fellelhető, s legtöbben nem is tudnak róla – mondja Jolsvai Júlia. Kevesen ismerik Szabó Magda novelláit, a verseskötet után egy elbeszéléskötet lesz a sorozat következő része.
Az új sorozat szerkesztésekor fontosnak tartották megmagyarázni a már nehezen érthető szavakat. A debreceni származású Szabó Magda sok tájszót használt, és németes-olaszos műveltsége miatt számos idegen szót is. – Ezeknek a kiadásoknak a nagy erőssége, hogy ezeket a szavakat lábjegyzetekkel megmagyaráztuk, hogy megkönnyítsük az olvasó számára a megértést. Nem biztos, hogy mindenki ki tudja találni a szövegkörnyezetből, hogy mit jelent, például a nipp vagy az inszomnia, vagy mi is lehet az a csalma – folytatja Jolsvai Júlia.
Ez azért is volt fontos a kiadónak, mert számítanak a tizenéves olvasókra is. A visszajelzések alapján ők is olvassák ezeket a köteteket. Van olyan iskola, ahol az ajánlott irodalomban Szabó Magda regényei is szerepelnek.
„Olyan problémákat, lelki folyamatokat jelenítenek meg a művek, amelyek mindenkinek mondanak valamit. Az egész életén átívelő féltékenység, az elveszett gyerekkorhoz való visszatérés vágya, a generációk közötti feszültségek mind-mind ismerősek lehetnek az olvasóknak. Vannak olyan pszichológusok, akik olvasmányokat adnak a pácienseiknek. Szabó Magdát nagyon sokszor választják, mert ezek a regények tükröt tartanak elénk. Magunkat és a környezetünket láthatjuk benne. A regényekben számtalanszor jelennek meg olyan problémák, melyekkel nem szeretünk szembenézni, hajlamosak vagyunk a szőnyeg alá söpörni, családon belüli konfliktusok, melyekkel szinte mindenki találkozik. A regényeket olvasva lélektani nyomozás részesei lehetünk: a konfliktusok, a gyűlölet, a harag forrását keressük” – Jolsvai Júlia szerint ezért is lehet Szabó Magda az egyik legtöbbet fordított magyar író.
Két évvel ezelőtt a The New York Times bestsellerlistájára került Az ajtó. A regény – amelyből Szabó István forgatott filmet – ekkor jelent meg először az Egyesült Államokban. Ott Szabó Magda kevésbé ismert, mint Európában, de ez a siker is jelzi, hogy mennyire univerzális a mondanivalója. Olaszországban például számos könyvét ismerik és kedvelik az olvasók, és Franciaországban is mostanában jelenik meg több műve új kiadásban.
