Jolsvai Júlia talált a hagyatékban néhány kiadatlan, illetve kötetben még nem publikált verset, ezekkel egészül ki a versgyűjtemény, amelyben benne lesz a verses regény, a Szüret is, a címét is erről kapja a könyv. A bemutatón a Várkert Bazárban a Juhász Anna vezette beszélgetés után Gryllus Dorka olvas fel Szabó Magda verseiből, végül Náray Tamás divattervező is bemutatja a Szabó Magda ihlette ruhakollekcióját.
A már említett húsz művet úgy válogatták össze, hogy a legfontosabb, legismertebb regények mellett benne legyenek a ma már nehezen elérhető művek is.
– Kiadjuk például a Zeusz küszöbén című regényt, mely egy görögországi nyaralás krónikája. Ebből én is alig tudtam egy példányt beszerezni, egyáltalán nem fellelhető, s legtöbben nem is tudnak róla – mondja Jolsvai Júlia. Kevesen ismerik Szabó Magda novelláit, a verseskötet után egy elbeszéléskötet lesz a sorozat következő része.
Az új sorozat szerkesztésekor fontosnak tartották megmagyarázni a már nehezen érthető szavakat. A debreceni származású Szabó Magda sok tájszót használt, és németes-olaszos műveltsége miatt számos idegen szót is. – Ezeknek a kiadásoknak a nagy erőssége, hogy ezeket a szavakat lábjegyzetekkel megmagyaráztuk, hogy megkönnyítsük az olvasó számára a megértést. Nem biztos, hogy mindenki ki tudja találni a szövegkörnyezetből, hogy mit jelent, például a nipp vagy az inszomnia, vagy mi is lehet az a csalma – folytatja Jolsvai Júlia.
Ez azért is volt fontos a kiadónak, mert számítanak a tizenéves olvasókra is. A visszajelzések alapján ők is olvassák ezeket a köteteket. Van olyan iskola, ahol az ajánlott irodalomban Szabó Magda regényei is szerepelnek.
„Olyan problémákat, lelki folyamatokat jelenítenek meg a művek, amelyek mindenkinek mondanak valamit. Az egész életén átívelő féltékenység, az elveszett gyerekkorhoz való visszatérés vágya, a generációk közötti feszültségek mind-mind ismerősek lehetnek az olvasóknak. Vannak olyan pszichológusok, akik olvasmányokat adnak a pácienseiknek. Szabó Magdát nagyon sokszor választják, mert ezek a regények tükröt tartanak elénk. Magunkat és a környezetünket láthatjuk benne. A regényekben számtalanszor jelennek meg olyan problémák, melyekkel nem szeretünk szembenézni, hajlamosak vagyunk a szőnyeg alá söpörni, családon belüli konfliktusok, melyekkel szinte mindenki találkozik. A regényeket olvasva lélektani nyomozás részesei lehetünk: a konfliktusok, a gyűlölet, a harag forrását keressük” – Jolsvai Júlia szerint ezért is lehet Szabó Magda az egyik legtöbbet fordított magyar író.
