Egy szemérmes zseni – könyv Sztankay Istvánról

Léner Péter életrajzi könyve a két és fél éve elhunyt színészóriásról letehetetlen olvasmány.

Tölgyesi Gábor
2017. 05. 15. 17:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sztankay István életrajzából tudható, hogy többgenerációs görögkatolikus papi családnak volt a sarja. Ez az ötvenes években sehol, a színművészeti főiskolán sem számított előnynek, ahová csak harmadjára nyert bebocsátást. Egész életében visszatérő dilemmája volt, hogy vajon nem apja hivatását, a papit kellett volna-e választania, ám a színészi pálya indulásakor nemcsak a „klerikalizmusa”, hanem a „sztankaysága” is hátráltatta. „Hogy olyan nehézkesen nyitották meg előtte a Rákóczi úti iskolakaput, annak oka a színészi tehetség elbírálóinak közhelyessége. Nyomban ráismernek a sablonra. Ő kirítt a sablonból. Mokány, fekete fiú. Hősszerelmesnek alacsony. Megakad a rostájukon az eredeti. Ha azután mégiscsak keresztülcsúszik: boldogtalanná boldogítják rossz tanácsaikkal” – írta erről hetvenedik születésnapjára Molnár Gál Péter kritikus. Léner Péter többek között úgy jellemezte Sztankay szabálytalan alkatát: „Hol szépnek tűnt, hol groteszknek, ahogy a szerep kívánta. Egy olyan áruház, ahol minden kapható, a márkavédjegy: made by Sztankay, a garancia, hogy a minőség biztos.” Így hiába volt tőrőlmetszett polgár, a filmművészet sematikus korszakában a munkás-paraszt hősök karakterét is tökéletesen hozta.

A tévé a Bors Máté-sorozattal tette országosan népszerűvé. A mozivászonról mégis száműzték, érthetetlen, hogy miért: Sztankay 1959-től 1971-ig huszonkét filmben, 1972-től 2006-ig ötben, aztán 2014-ig egyben sem kapott szerepet – derül ki a könyvből. S bár a Madáchban felejthetetlen volt többek között Kálvinként, vagy színpadi felesége, Schütz Ila partnereként a Jövőre veled ugyanittben, s a József Attilában komikusi tehetségét is megcsillogtathatta, maradtak szerepek, amelyeket meg kellett volna kapnia – vagy talán nem kellett volna visszaadnia. „A mi generációnkból egyedül Törőcsik Marinak sikerült tehetségét saját szintjén a Nemzeti Színházban megvalósítania” – írja Léner Péter.

Léner írói stílusa elegáns és finom, méltó Sztankayhoz, könyve olvastatja magát, letehetetlen. A családtagok, a pályatársak és barátok, továbbá a találó kritikák és ügynöki jelentések segítségével pedig valóban közelebb viszi az olvasót Sztankay István nagy titkához. Ami „csak” ennyi: nagyon szerethető ember volt. A szerethetőség okát azonban a könyvben keressék. 

Léner Péter: Sztankay. Corvina Kiadó, Budapest, 2017. 2990 forint

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.