Sztankay István életrajzából tudható, hogy többgenerációs görögkatolikus papi családnak volt a sarja. Ez az ötvenes években sehol, a színművészeti főiskolán sem számított előnynek, ahová csak harmadjára nyert bebocsátást. Egész életében visszatérő dilemmája volt, hogy vajon nem apja hivatását, a papit kellett volna-e választania, ám a színészi pálya indulásakor nemcsak a „klerikalizmusa”, hanem a „sztankaysága” is hátráltatta. „Hogy olyan nehézkesen nyitották meg előtte a Rákóczi úti iskolakaput, annak oka a színészi tehetség elbírálóinak közhelyessége. Nyomban ráismernek a sablonra. Ő kirítt a sablonból. Mokány, fekete fiú. Hősszerelmesnek alacsony. Megakad a rostájukon az eredeti. Ha azután mégiscsak keresztülcsúszik: boldogtalanná boldogítják rossz tanácsaikkal” – írta erről hetvenedik születésnapjára Molnár Gál Péter kritikus. Léner Péter többek között úgy jellemezte Sztankay szabálytalan alkatát: „Hol szépnek tűnt, hol groteszknek, ahogy a szerep kívánta. Egy olyan áruház, ahol minden kapható, a márkavédjegy: made by Sztankay, a garancia, hogy a minőség biztos.” Így hiába volt tőrőlmetszett polgár, a filmművészet sematikus korszakában a munkás-paraszt hősök karakterét is tökéletesen hozta.
Egy szemérmes zseni – könyv Sztankay Istvánról
Léner Péter életrajzi könyve a két és fél éve elhunyt színészóriásról letehetetlen olvasmány.
A tévé a Bors Máté-sorozattal tette országosan népszerűvé. A mozivászonról mégis száműzték, érthetetlen, hogy miért: Sztankay 1959-től 1971-ig huszonkét filmben, 1972-től 2006-ig ötben, aztán 2014-ig egyben sem kapott szerepet – derül ki a könyvből. S bár a Madáchban felejthetetlen volt többek között Kálvinként, vagy színpadi felesége, Schütz Ila partnereként a Jövőre veled ugyanittben, s a József Attilában komikusi tehetségét is megcsillogtathatta, maradtak szerepek, amelyeket meg kellett volna kapnia – vagy talán nem kellett volna visszaadnia. „A mi generációnkból egyedül Törőcsik Marinak sikerült tehetségét saját szintjén a Nemzeti Színházban megvalósítania” – írja Léner Péter.
Léner írói stílusa elegáns és finom, méltó Sztankayhoz, könyve olvastatja magát, letehetetlen. A családtagok, a pályatársak és barátok, továbbá a találó kritikák és ügynöki jelentések segítségével pedig valóban közelebb viszi az olvasót Sztankay István nagy titkához. Ami „csak” ennyi: nagyon szerethető ember volt. A szerethetőség okát azonban a könyvben keressék.
Léner Péter: Sztankay. Corvina Kiadó, Budapest, 2017. 2990 forint
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!