Egy éve Esterházy Péter állt ugyanitt – mondta Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) elnöke a 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapok megnyitóján a budapesti Vörösmarty téren. A közönség akkor találkozhatott utoljára a bő egy hónappal később, július 14-én elhunyt íróval. – Az ő emléke előtt tisztelegve az MKKE kezdeményezésére április 14-e, Esterházy Péter születésnapja a magyar próza napja lesz – jelentette be Kocsis. Az Alexandra csődjére utalva az elnök hozzátette még, bár a megnyitón ragyogóan tűz a nap, a könyvszakma egén sötét fellegek tornyosulnak, de reméli, minél több kiadó átvészeli a kritikus időszakot.
– Mit adtak nekünk a rómaiak? – tette fel a kérdést az oroszlános kút pódiumára lépő Péterfy Gergely író, az MKKE újdonsült igazgatója. Mielőtt a tűző napon álló közönség elunta volna a várakozást, gyorsan meg is válaszolta: veszélyes kétértelműségeket. A könyv latinul liber, alakilag ugyanaz, mint a „szabad” melléknév. – Ebből azt gondolhatnánk, hogy az a szabad, aki könyvet olvas. Ám sajnos nem ez van. De attól mi még tudjuk, hogy kietlen sivatag az, ahol az illiber bocsánat illiterátus ember bolyong.
Az MKKE igazgatója után Závada Pál író lépett a mikrofonhoz, és ott folytatta, ahol Péterfy abbahagyta. – Vajon az ünnepi beszéd „tűzoltózenekaros hozsannájában” van-e helye a keserű dohogásnak? Persze, lehessen helye – mondta Závada. A szerző közéleti kritikáját a legfontosabb könyvheti könyvek ajánlójával vegyítette. – Megint egy pártállami prés szorításában, egy újabb autokráciában élünk – fogalmazott. – Vezérlőjének pedig az lett immár a rögeszméje, hogy a mi hazánkat elfordítja választott irányától és közösségétől, Európától. Ez a kormány mindinkább az európai demokratikus normák megtagadásának irányába próbál fordítani minket, időben pedig vissza, a bűnbakokra átkot szóró gyűlölködés, a vérségi vádaskodás, a boszorkányüldözés korába törekszik.
– Európai értékrendünk védelmében szembe kell szegülnünk azzal, hogy egy világhírű egyetem elüldözendő ellenség, hogy civil szerveződéseinket bűnszervezetként bélyegezzék meg, hogy a tudás leértékelődjön, és a kulturálatlanság diadalmaskodjon. Hogy a minden értelemben vett szegénység növekedjék – mondta az író. József Attila Thomas Mann üdvözlése című versét idézve tette fel a kérdést: „s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még, honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék.” Ám zárásként Závada Esterházyval szólva mégis inkább az öröm felé taszigálná a nagyérdeműt, a könyvöröm felé. – Európa kultúrája is a miénk, és a mi kultúránk is Európáé.
