Máday Norbert, jelen kötet szerzője szerint Borsody egész életét vagyontalan emberként élte le, hét lakcíméből öt bérlakás, kettő a Ludovika épületében lévő szolgálati lakás volt. 1936-ban vonult nyugdíjba, s ahogy a korabeli sajtó megdöbbenéssel tudatta, 1939. január 25-én déli 12 órakor szolgálati fegyverével saját kezűleg vetett véget életének. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra a római katolikus egyház szertartása szerint. Végzetes döntésének oka örökre rejtve maradt, valószínűleg felőrlődött több embernek is elég terhet jelentő, nehéz származással indult, mozgalmas életének súlya alatt.
Máday sportemberként és sikeres vállalkozóként hosszú ideje fekteti energiáit és használja fel lehetőségeit Borsody László és a hagyományos magyar katonai vívás még menthető emlékeinek feltárásába, megmentésébe és közkinccsé tételébe. A huszonnegyedik órában sikerült a Borsody-iskola még élő kevés képviselőjétől átvennie a mester rájuk hagyományozott tudását, s erre alapozva indította el a ma már itthon is, külföldön is elismert, érdeklődéstől kísért, a katonai vívást művelő szablyavívóiskola-hálózatot.
A szerző a gyakorlati tevékenység mellett fogott bele a Borsody László életéről és munkásságáról szóló, nagy lélegzetű kötetébe is, amelyet várhatóan követ majd az egykori vívómester hagyatékának, tanítványai életútjának ismertetése. A Borsody László, a géniusz című kötet szép kivitelben, bő négyszáz oldalon, több száz fekete-fehér és színes fotóval állítja elénk a vívómester pályájának bemutatása mellett az elmúlt bő évszázad hazai vívóvilágának életét is. A szikár életrajzi adatok puszta közlése mellett korabeli híradások, anekdoták, a pályatársak visszaemlékezései is segítenek hús-vér alakká formálni a kényszerű ismeretlenség homályába süllyesztett Borsody őrnagy alakját.
Ugyanakkor a kötet nem csak róla szól: a pályatársak, ellenfelek széles tablóján kívül nagy teret szentel a Monarchia és a két háború közti Magyarország vívóélete bemutatásának is. Minket, magyarokat időnként próbálnak ahhoz szoktatni, hogy „merjünk kicsik lenni”. Nos, ez a könyv kifejezetten ennek ellenkezőjéről szól! Máday Norbert külön hangsúlyt helyez munkájában annak a ma csupán kevesek által ismert ténynek a bemutatására, hogy volt idő, amikor többek között a magyar kardnak köszönhetően (itt nem a kalandozások ködbe vesző korára gondolunk, hanem arra az időre, amikor Trianon után a levert, megalázott Magyarországra jártak vívóleckékre a győztesek) hazánk nemzetközi elismerést vívott ki magának ezen a területen is. Máday Norbert nem csak szakembereknek, vívóknak szóló, alapos és bőséges ismeretet hordozó munkája most mérföldkő lehet a múltunk méltatlanul feledésre ítélt, büszkeségre ösztönző értékeinek megismeréséhez vezető úton.
(Máday Norbert: Borsody László, a géniusz. Kungfu-Tex Kft., Kecskemét, 2017. Ármegjelölés nélkül)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!