Egy kísértet vezet végig az Egy kiállítás képein

Muszorgszkij világhírű művének nincsen klasszikus értelemben vett „története”, Fodor Veronika mesét írt belőle.

Az Egy kiállítás képeinek a történeteiben ez a két világ keveredik: az orosz népmeséké és a 19. századi Szentpéterváré. Cd-n Maurice Ravel nagyzenekarra hangszerelt feldolgozását mellékelték a könyvhöz – ez az a változat, amely évtizedekkel a megszületése után világhírűvé tette az Egy kiállítás képeit.

A Holnap Kiadó gyerekeknek szóló komolyzenei sorozata már évek óta fut, de eddig mindig opera, balett vagy daljáték jelent meg könyvben, szépen illusztrálva, a gyerekek számára is érthetően mesélve el a történetet, és cd-mellékletben mindig ott a könyvben az adott zenemű is. Buda Ferenc költő nyitotta a sorozatot, ő tolmácsolta a Diótörőt a gyerekeknek, aztán Tarbay Ede A hattyúk tavát és a Háry Jánost, Borsa Kata A varázsfuvolát, Fodor Veronika Az állatok farsangját, Becze Szilvia a Péter és a farkast, a következő, hamarosan megjelenő kötetben pedig a kortárs gyermek- és felnőttirodalom egyik sztárja, Szabó T. Anna vállalta, hogy megírja a szöveget a Téli regéhez. Az illusztrátorok nevei is ismerősek lehetnek azoknak, akik követik a magyar gyerekkönyvkiadást: Pásztohy Blanka, Igor Lazin és Szimonidesz Kovács Hajnalka már sok népszerű gyerekkönyvet rajzolt. A komolyzenei sorozatot, a Mesék az Operábólt a kiadó sikeresnek tartja, például a Művészetek Palotájában is árulják, ahol könnyen ráakadnak a koncertekre járó szülők.

„Csodálkozom, hogy a sorozat ötlete még senkinek nem jutott eszébe előttünk” – mondja a Holnap Kiadó vezetője, Milkovich Eszter. Valószínűleg tényleg csak a véletlen műve, mert az ötlet kézenfekvő: mikor az első kötet megjelent, már 2010 után jártunk, amikor a múzeumok, a színházak, a zenészek és persze a könyvkiadók számára is rég egyértelmű volt, hogy a gyerekeknek speciális igényeik vannak, minden kulturális területen úgy érdemes szólni hozzájuk, hogy az számukra is befogadható legyen. „Egy opera esetében ez különösen így van. De minden operában vannak azért fülbemászó dallamok, olyanok, amelyek megragadnak a gyerekek emlékezetében is. Később, amikor operákkal találkoznak, lesz mihez visszanyúlniuk. Fontos a történet is, amelyet nem biztos, hogy képes követni egy gyerek, ha színpadon, életében először látja az operát. Ha nem érti, nem csoda, ha nem találja izgalmasnak” – hangsúlyozza a kiadóvezető.