A hazai intézményrendszer még ma is lesajnálja a populáris kultúrát

Egész napos konferencián értekeztek a fantasztikus irodalom helyzetéről és tudományos kutatásáról a Bem Moziban.

Ettől függetlenül általános meglátás, hogy az irodalommal foglalkozó közép- és idősebb generáció ezeket a témákat még ma is, reflexszerűen értéktelenebbnek tartja. Bárány Tibor a problémát krónikusnak látja: szerinte a honi irodalmi kutatást – az angolszász nyelvterületen működő kutatókkal szemben – egyszerűen nem érdekli, mi történik az irodalmi élet hétköznapjaiban. Úgy véli, ennek az lehet az egyik oka, hogy míg az angol és amerikai kutatók az elmúlt ötven év helyi populáris kultúráján nőttek fel, addig a hazai, hasonló korú kutatóknál ez – történelmi okokból – nem így alakult. Szabó István Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem oktatója úgy látja, az emberek millióit megmozgató jelenségek kutatását egyszerűen nem lehet elhanyagolni. Ugyanolyan fontos tudományos kérdés, mi vitte sikerre például a Despacito című dalt, mint az, hogy mondjuk újabb jelentésrétegeket tárjunk fel egy klasszikus irodalmi műben.

L. Varga Péter, a Prae folyóirat főszerkesztője szerint a magaskultúra és a tömegkultúra közötti virtuális határvonal meghúzása helyett el kell ismerni: mindkét címke alatt vannak jó és rossz művek. De nem feltétlenül a most is meglévő „jelenségalapú” kutatást tartja szükségesnek, hanem azt, hogy a populáris irodalomhoz sorolt műveket is rendesen, alaposan megolvassák, tehát: fektessenek le működő szempontrendszert az értékelésükhöz. Bárány Tibor a fenti állításhoz hozzátette: valamiért arról ritkán esik szó, hogy a magaskultúra alkotásai között is bőven akadnak kevésbé jó minőségű művek.

A Világok találkozása délutáni szekciójában három külön beszélgetésen a sci-fi, a fantasy és a horrorirodalom globális és hazai helyzetével foglalkoztak a résztvevők. A legérdekesebb trend talán az, hogy az itthon is nagy hagyományokkal bíró sci-fi és fantasy kiadása az aranykorát éli, évente rengeteg új és releváns címmel, de a horrorirodalom iránt is egyre többen érdeklődnek. Több rajongói magazin is indult, ahol a műfaj klasszikusának számító H. P. Lovecrafttel foglalkoznak (The Black Aether, Azilum), továbbá a friss könyvmegjelenések között is egyre több a horror. Az év egyik legnagyobb kritikai és közönségsikere – a fantasztikumon belül pedig éppen egy magyar szerző – Veres Attila horrorkönyve, az Odakint sötétebb érte el. A könyv a Margó-díj rövid listáján is helyet kapott.

Az esemény zárásaként a szervezők átadták a hagyományteremtő szándékkal idén alapított Hexa-díjat, amelyet a találkozón részt vevő moderátorok és beszélgetők szavazatai alapján ítélnek oda egy olyan személynek, aki sokat tesz a fantasztikus irodalom népszerűsítéséért. Az elismerést idén Kleinheincz Csilla író, fordító, a Gabo Kiadó fantasztikus irodalmi sorozatának társszerkesztője kapta.