– Első hallásra hihetetlennek tűnik, de vannak olyan románok, akik imádják a magyar irodalmat. Egyre többen vallják, hogy érdemes magyar irodalmat olvasni, és hogy a románra fordított magyar irodalom kincs annak a kezében, aki előítéletek nélkül fedezi fel Jókai, Kosztolányi vagy Esterházy regényeit – tudtuk meg Szabó Csaba újságírótól, a Fehér Holló Médiaklub vezetőjétől. A román–magyar könyvtár ötletgazdája lapunknak elmondta, olyan Kárpátokon túli városokból igényeltek már kötetet, mint Krajova, Konstanca, Bukarest, Ploiesti vagy Slobozia, de küldtek már könyvet az ukrajnai Csernyivcibe is. A legnépszerűbbnek eddig Jókai Az aranyember című regénye (Omul de aur) bizonyult, de nagy sikernek örvend Karinthy és Kosztolányi is. Az eddigi tapasztalatok szerint a román olvasók egzotikusnak és üdének találják a magyar irodalmat, sokan szeretnének történelmi témájú műveket olvasni, mások arról vallanak, hogy Tamási Áron Ábeljéből szinte mindent megtanultak a székelyekről. Készült már kritika Örkény egyperceseiről, az Egri csillagokról vagy Kosztolányi Aranysárkányáról. Utóbbi egy Horia Picu nevű máramarosszigeti fizikatanár jóvoltából, aki a küldőkönyvtár egyik törzsolvasójának számít, és akire bevallása szerint nagy hatással volt Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye is.
Az egyesület felajánlásokból szerzi a kiadványokat, mindazonáltal a közel fél évszázaddal ezelőtt Bukarestben alapított, jelenleg Kolozsváron működő nemzetiségi könyvkiadó, a Kriterion átadta gazdag román–magyar könyvtárát a Fehér Holló Egyesületnek. – Mivel 2018 a román egyesülés centenáriumi éve, fontos szerepet szánunk a könyvtárnak a román–magyar megbékélés terén, havonta tervezünk meghívni román előadót, hogy értekezzen a magyar irodalomról. A románság is érzi, hogy valamiképpen kezelni kell a két nép közötti feszültséget, és erre kiváló eszköz az irodalom – állapította meg Szabó Csaba.
