Nobel-díját a Csoportkép hölggyel című, 1971-es regényéért kapta, amely ironikus látleletét adta a német múltfeldolgozás valóságának, a jóléti társadalom kialakulásának. Ugyancsak fontos, sokat olvasott műve az újságírás etikájáról szóló Katharina Blum elvesztett tisztessége is. Utóbbiban az NSZK valóságát mutatja meg, egy olyan világot, ahol a piti bűnözőt hatalmas rendőri készültséggel szerelik le, és azt is tönkreteszik, aki őt csupán egy napja ismeri. A műből készült színpadi változatot egyébként több magyar teátrum is bemutatta a rendszerváltás utáni évtizedekben. Egyben film is készült belőle 1975-ben, ahogy a Biliárd fél tízkor (1965), illetve a Csoportkép hölggyel (1977) című műveiből szintén.
A szerző továbbá hangjátékokat, forgatókönyveket és műfordításokat is jegyzett. Többek között ő ültette át német nyelvre J. D. Salinger klasszikus művét, a Zabhegyezőt. Hatvanhét éves korában, 1985. július 16-án halt meg Bonn mellett, Langenbroichban.
Böll hazánkkal is többször kapcsolatba került. A II. világháború alatt sebesült katonaként ápolták még Debrecenben, de Szentesen is. Utóbbi tartózkodását Ádám, hol voltál? című 1951-es regényében írta még meg. Fontos műről beszélünk, amely központi karakter híján magának a háborúnak a történetét igyekszik elbeszélni. Életművének kritikai kiadása is nálunk készült: 1977-ben kérte meg a szegedi egyetem német tanszékén dolgozó Bernáth Árpádot, hogy segítse a sorozat megjelenését.
