Amikor külföldre utazunk, sokszor meglepődünk, hogy a helyiek miről ismernek meg bennünket. Ez a helyzet a távoli Japánt illetően is, ahol a közönség először a Különleges találkozás szép asszonyokkal című regényben találkozott Magyarországgal. Ebben a főhős, Tókai Szansi kormányhivatali küldött a világ országait megfigyelve utazgat, így találkozik Kossuth Lajossal, aki aztán az irodalmi műben többször is megjelenik. A regény kiemelt témája a nagyhatalmak és az elnyomott országok közti viszony, ezért a magyar mellett szó esik a lengyel függetlenségi mozgalomról, s Írország kiszolgáltatott helyzetére is nagy hangsúlyt helyez a szerző. A nyugati kultúrát átvevő, az egyenlőtlen szerződések ellen küzdő Japán sorsa éppen ezekben a kis országokban tükröződött vissza, így Magyarország említésével a szerző vészharangot is kongatott: ha így alakul a továbbiakban a világpolitika, Japánra is gyarmati sors leselkedik. A japán olvasók emlékében ezért élénken megmaradt Magyarország, illetve a magyarok sorsa.
Umemura Yuko Japánok és magyarok egymásról című, nemrég megjelent könyvében ezeket a kapcsolódási pontokat gyűjtötte össze a két nép történetében. Megtudhatjuk például, hogy Benyovszky Móric milyen maradandó nyomot hagyott Japánban, ahogy azt is, hogy a huszadik század elején Japánban tartózkodott egy magyar festő, Tornai Gyula, aki felkérésre megfestette a volt miniszterelnök, Ókuma Sigenobu portréját. Ennél is érdekesebb, hogy a turanizmus eszméje milyen hatást gyakorolt a két nép viszonyára. Ez a gondolat nagy figyelmet keltett Japánban is, amikor az 1930-as években a Magyarországról hazatérő Imaoka Dzsúicsiró nagy lendülettel hirdette a magyar turanizmus eszméit cikkeiben és könyveiben. A turanizmust a harmincas években japán ideológusok is felhasználták, nevezetesen az ázsiai kontinensen gyakorolt japán geopolitika alapját látták benne. És bár idővel elvetették a japán turanizmust, manapság már egyre többet foglalkoznak vele.
A kötet bőséges forrásanyaga, az idézett könyvek és versek, valamint a japán–magyar barátságot ápoló társadalmi szervezetek színes bemutatása mindenekelőtt rendkívül erős kapcsolatról tanúskodik, ami a magyar olvasó számára eddig ismeretlen volt. Óriási erénye a műnek emellett, hogy általa kicsit japán szemmel láthatjuk magunkat is, így a magyarságot egészen egyedi nézőpontból ismerhetjük meg.
Umemura Yuko: Japánok és magyarok egymásról. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2017. 3100 forint
