A sötétség balkeze című, magyarul 1979-ben megjelent regényben a már felfedezett fajokat összefogó békés szövetség, az Ekumen küldöttje egy olyan jeges világra látogat, ahol az egyéneknek nincsen fix neme: az androgün lények havonta egyszer párosodnak, és ezen alkalmakkor – akaratuktól függetlenül – bármelyik nem attribútumait fel tudják ölteni. Röviden: aki tavaly anya volt, jövőre akár apa is lehet. – Kiiktattam a gendert, hogy megtudjam, mi marad anélkül – mondta a kötet kapcsán az írónő, aki az emberi társadalmak természetét akarta megvizsgálni ezzel a gondolatkísérlettel. A kötet elnyerte a fantasztikus irodalom két legfontosabb díját, a Hugót és a Nebulát is.
A Haini-ciklus mellett másik ismert könyvsorozata a Szigetvilág néven ismert fantasy-ciklus. Ebben egy olyan világot ismerünk meg, ahol a mágia valós, a nyelven alapul, és kifejezetten tudományos alapokon nyugszik – a varázslók úgy szereznek hatalmat, hogy ismerik a dolgok valódi nevét. Ahogy a New York Times nekrológja írja, az eredetileg fiataloknak írt Szigetvilágot egyértelműen a Gyűrűk Ura inspirálta, ám a Jó és a Gonosz örök harca helyett az egyensúly keresése került középpontba a művekben.
Le Guint életében többek között a World Fantasy-díj életműdíjával, a Kongresszusi Könyvtár Élő Legendák díjával, illetve a Science Fiction Writers of America Damon Knight nagymesteri címével tüntették ki. Nemrég Philip K. Dick után ő lett a második sci-fi író – és az első nő – akit beválogattak a Library of America sorozatba. Művei elnyerték a Hugo-, Nebula-, Endeavor-, Locus-, James Tiptree Jr.-, Sturgeon-, PEN/Malamud-, a Pushcart- és a Janet Heidinger Kafka-díjat, valamint a National Book Award díjat.
Fent említett regényei magyarul is megjelentek az elmúlt évtizedekben. Tavaly Valós és valótlan címmel kétkötetes novellaválogatása jelent meg a Gabo kiadó SFF-sorozatában, tavasszal pedig ugyanitt érkezik tőle egy kisregényválogatás. Az életmű nagyobb részét azonban még nem tették közzé magyar nyelven, és egy januári beszélgetésen szóba került, hogy magyarul megjelent klasszikus munkáira is ráférne egy alapos, gondos újrafordítás. A magyarul kiadatlan könyvek között ott vannak az Orsinian Tales (Orsiniai mesék) című kötet novellái, amelyben Le Guin Magyarország és a régió történetéből merítve inspirációt egy fiktív közép-európai ország történetét vázolja fel a tizenkilencedik századtól a rendszerváltásig – egészen tanulságos eredménnyel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!