Többnyire Roberto Calasso olasz írót és az Adelphi Kiadó vezető munkatársát tartják Márai posztumusz sikere elindítójának, aki a szinte visszhang nélküli francia megjelenés után – a regény olaszországi premierje előtt – ezt mondta: Márai prózája a világirodalmi klasszikusokkal, Thomas Mann és Franz Kafka műveivel vetekszik.
Franciaországban is sikeresnek tekinthetjük Márai írásait, hiszen a kilencvenes évek elején több művét is kiadta az Albin Michel Kiadó. Példányszámban nem jelentett olyan hatalmas áttörést, mint Olaszországban, de impozánsnak mondható a gall statisztika is: 1995–1998 között 27 500 példányt adtak el A gyertyák csonkig égnek című regényből, Az igazi pedig 20 000 példányban kelt el.
A művek megjelenését nem kísérte olyan erőteljes figyelem, mint a kilencvenes évek végén német és olasz földön, de az értékelések többsége pozitív volt, és kiemelte az írót az ismeretlenségből. „Kimért siker” – talán ez a megfelelő kifejezés, hiszen mindezzel együtt a francia olvasók is kézbe vehették valamennyi kiadott kötetet.
A zendülők franciául 1931-ben látott napvilágot, számos méltatás is született a kötetről, de mintha úgy értékelték volna az írót, ahogyan ő Párizst: mindvégig vonzotta őt e város, de mindig talált benne kivetnivalót is.
Tény, hogy Roberto Calasso a Márai-sikerregény francia kiadását olvasta, és talán ennek köszönhetjük, hogy Márai nevét a világ más tájain is megismerték.
A 2010 tavaszán Párizsban megrendezett kétnapos Márai-konferencia több előadásban elemezte az író személyiségét, műveit. A találkozó egyik fontos eredménye, hogy az író Idegen emberek című regényét is lefordították. Reméljük, siker lesz.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!