„Fene fátumot ostromló merészség” – Berzsenyit idézi Illés Endre, mikor így ír, ilyen keményen és pimaszul Bánffy Miklós Erdélyi történetéről. Illés nem dörgölőzik, nem smúzol: az arisztokrata családból származó szerző az erdélyi úri murik hív ábrázolásával valóban kihívhatta volna maga ellen – ha a sorsot talán nem is – saját barátainak örökké tartó haragját. Írói tehetsége és elismertsége mégis átírta a szabályt: még azok is elolvasták könyvét, akikről leplet rántott.
Bánffy Miklós igencsak szokatlan, rendkívüli jelenségnek számított: bár Erdély leggazdagabb főurainak egyike volt, politikusként és államférfiként is megbecsülték, mégis a bizonytalan írói–művészi pályát választotta. Alig 33 évesen már a főispáni rangig vitte, utána az Operaház intendánsaként (és Bartók Béla támogatójaként), majd a Bethlen-kormány külügyminisztereként ért el szép sikereket. 1926-ban mégis úgy döntött, visszavonul bonchidai kastélyába és írással tölti idejét. Első írásait Kisbán Miklós néven publikálta. A háromrészes Erdélyi történet, amelyet először öt kötetben adtak ki, minden kétséget kizáróan Bánffy írói munkájának csúcspontja, sőt az erdélyi magyar irodalom e korszakának első igazán grandiózus vállalkozása. Közel egy évtized alatt készült el a teljes mű: a Megszámláltattál… 1934-ben, az És híjával találtattál 1937-ben, végül a Darabokra szaggattatol 1940-ben jelent meg először. Témája Ferenc József regnálásának arisztokráciája, a háborúba sodródó haza, az összeomlás előtti válságos évtized, 1904–14 között. Tanúi lehetünk és – Bánffy lenyűgöző stílusának köszönhetően – szinte résztvevői a Szabadelvű Párt szétesésének, az ellenzéki koalíció választási sikerének, az 1908-as annexiós válságnak, a szarajevói merényletnek és az első világháború kezdeti pillanatainak.
Ugyanakkor nagyon pontos képet kapunk arról is, mivel foglalkoztak a válság közepette a nagyurak. Megelevenedik a vadászatok bódultsága, a bálok negédes szenvedélye, a gazdagság tehetetlen elbutulása, a mértéktelenség hátán hurcolt felelőtlenség. Pontos és kegyetlen ábrázolás ez – az írói nyelv egy orvosi szike könyörtelenségével metszi föl a bukás, a széthullás okaival terhes tályogot.
Bánffy trilógiája tanulságos, érvényét nem veszítő korrajz. Úgy tanítja meg a múltat, hogy fölveti a kérdést, merre tart a jelen. S most mindkettőre szükségünk van: a múlt tudására és a kérdésekre egyaránt.
Bánffy Miklós könyve új kiadásban a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon jelenik meg.
A könyvfesztiválon tartott bemutató időpontja: 2012. április 22., 14 óra, Supka Géza Terem. Soóky Andrea, Dragomán György és Csák János beszélget az Erdélyi történet trilógiáról.
