A NYAT (Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület) kiváló tagjai nemrégiben végeztek egy kutatást, amelynek során a gazdasági nyelvvizsgarendszereket hasonlították össze. Ennek a vizsgálatnak – nem titkoltan – többek között az volt a célja, hogy a vizsgázók körében keringő tévhiteket eloszlassák. (A kutatási jelentés a NYAK honlapján olvasható: http://www.nyak.hu/doc/kutat_gazdvr.asp.) Az elmúlt hónapokban többször találkoztam azzal a véleménnyel, miszerint a fenti vizsgálat eredményeit rosszul vagy csak félig értelmezve publikálták, egyes vizsgázói és szakmai körök újabb tévhiteket igyekeztek a köztudatban elhinteni.
Szeretném a kételyeket eloszlatni, és ennek érdekében a kutatási jelentésből kiemelek egy nagyon fontos részt:
„Megállapítást nyert, hogy az esetek túlnyomó többségében az egyes vizsgákon ( ) az eredmények nem különböztek egymástól. ( ) nem a vizsgák nehézségi szintje között, hanem a vizsgázói populációk tudásszintje között van a tényleges különbség.”
Bizton állíthatom tehát, hogy valamennyi, Magyarországon működő akkreditált nyelvvizsgarendszer a KER szintjeihez igazodva méri a nyelvtudás szintjét, nincs értelme ezért a „könnyű” és „nehéz” vizsgák közötti megkülönböztetésnek. A különbség inkább abban rejlik, hogy kihez milyen típusú nyelvvizsga áll közelebb. Mindenkinek érdemes megkeresnie a számára „testhezálló” vizsgát. Ha például valaki nem tud vagy szeret fordítani, akkor tanácsos egynyelvű vizsgát választania.
(A szerző a KITEX Nyelvvizsgaközpont vezetője)
További kérdésekre szívesen válaszolunk ([email protected]).
