Amit az árfolyamgátról tudni érdemes (I. rész)

A jogosultak döntő többsége számára előnyös lehet a rendszer, hiszen a gyűjtőszámlahitellel rendelkezők pénzt és időt nyernek.

A devizahiteleik miatt nehéz helyzetbe került adósok számára többféle állami segítség érhető el  a kormány úgynevezett otthonvédelmi intézkedéseinek keretében. A törlesztési nehézséggel küzdő adósi réteg különböző szempont alapján csoportosítható (törlesztési késedelem hossza, átmeneti vagy tartós törlesztési nehézség, felmondott vagy még élő hitelszerződés stb.), ennek megfelelően a kidolgozott programok is különböző helyzetekben nyújthatnak segítséget. Ezek közül most a deviza alapú hitelek rögzített árfolyamon való törlesztését járjuk körül, vajon kik élhetnek vele és milyen segítséget jelenthet árfolyamgát?

Az ügyfeleinknek nyújtott tanácsadás során az árfolyamrögzítéssel kapcsolatban találkozunk a legtöbbször téves értesüléssel. Véleményünk szerint a jogosultak döntő többsége számára előnyös lehet a rendszer, hiszen a gyűjtőszámlahitellel rendelkezők időt nyernek, és csak a törlesztőrészlet árfolyam-különbözetének tőkerésze kerül a gyűjtőszámlára, így akár több százezer forint hitelköltség is megspórolható. A rögzített árfolyamok:

Mindez elsőre talán bonyolultnak tűnik, az alábbi ábra a rendszer működését szemlélteti:

(ILLUSZTRÁCIÓ MÉG ÉRKEZIK, pá)

Minden törlesztési esedékességkor kiszámolják, hogy az adott havi részlet mekkora arányban tartalmaz kamat-, és mekkora arányban tőketörlesztést. Ezt követően kiszámolják a rögzített árfolyamnak megfelelő havi részletet, a különbözet tőkerésze pedig a gyűjtőszámlára kerül, miközben az állam és a bankok átvállalják a különbözet kamatrészét (1. eset). Ebből látható, hogy azok járhatnak a legjobban, akiknek a havi részletei nagyobb részben tartalmaznak kamat-, és kisebb részben tőketörlesztést. A második eset azt mutatja meg, hogy mi történik akkor, ha jelentősen megemelkednek az árfolyamok. A jogalkotó a rendszerbe belépők védettsége érdekében meghatározta az ún. legmagasabb árfolyamot (270 HUF/CHF, 340 HUF/EUR, 3,3 HUF/JPY), amely felett már a teljes árfolyam-különbözet az államot terheli (2. eset).

A belépést írásban kell kezdeményezni, a szerződés megkötésével kapcsolatban a pénzügyi intézmény nem érvényesíthet semmilyen költséget az adóssal szemben, és azt sem írhatja elő, hogy az adós egyidejűleg lakáselőtakarékossági szerződést, vagy hitelfedezeti biztosítást kössön. Tévhit, hogy akit egyszer már elutasítottak, többször nem adhatja be az igénylését. Ha például az elutasítás oka 90 napon túli tartozás volt, de időközben ezt sikerült leszorítani, érdemes újra próbálkozni.

Az árfolyamrögzítés lehetőségével csak azok a devizában eladósodott lakossági ügyfelek élhetnek, akik az alább felsorolt valamennyi feltételnek megfelelnek az első rögzített árfolyamon történő törlesztésig:

Az árfolyamrögzítés igénybevételére jogosult azon hiteladós is, akivel legalább 3 gyermek közös háztartásban él a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlanban, még akkor is, ha a devizakölcsön folyósításkori árfolyamon számított összeg meghaladta a 20 millió forintot.

A PSZÁF által közzétett adatok szerint 2013. március 31-éig 141 714 darab gyűjtőszámlát nyitottak meg a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások deviza alapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján. A megkötött árfolyamgát-szerződések kumulált darabszáma már meghaladta a 150 ezret. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre körülbelül 452 ezer fő, így az érintettek körülbelül 33 százaléka kötött már árfolyamgát szerződést. A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya az időszak végén közel 1250 milliárd forint volt, ami a lehetséges devizakölcsön állomány 40 százaléka. A forint gyűjtőszámlák állománya 5,856 milliárd forint.

Következő alkalommal azt vizsgáljuk meg, mi történik az árfolyamrögzítés időszakának végét követően, illetve lehetséges-e menet közben kiszállni a programból.

www.penzugyifogyaszto.hu