Irodáinkban gyakran találkozunk olyan ügyfelekkel, akik pénzügyi gondjaik megoldása céljából hitelt szeretnének felvenni, de bizonytalanok, hogy egy adott reklámban, hirdetésben olvasott lehetőség valóban jogszerűen nyújtott szolgáltatást takar-e. Még ha fel is merül kétség, vajon mit tehet az, aki tudni szeretné: ki és milyen feltételekkel nyújthat hitelt?
Időről időre felbukkannak olyan vállalkozások, amelyek nem felelnek meg a pénzügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges jogszabályi előírásoknak, tevékenységüket jogosulatlanul végzik. A szigorú hatósági fellépés többnyire rövid úton elejét veszi ténykedésüknek, ám e kis idő alatt is ingyenes hirdetési újságokban, e-mail postafiókba érkező kéretlen levelekben, frissen megnyitott és néhány hónapon belül eltűnő irodákban kínálgatják kedvezőnek tűnő „pénzügyi megoldásaikat”.
Az egyik jellemző probléma, hogy a fogyasztói csoportok hirdetéseit látva a fogyasztók úgy gondolják, hitellehetőséget találtak. A megtévesztésre alkalmas (szolgáltatás megjelenítése a hirdetésben úgy, hogy az összekeverhető a hiteltermékekkel) reklámok miatt a Gazdasági Versenyhivatal számos esetben alkalmazott már bírságot. Érdemes tudni, hogy vita esetén többnyire nem a reklám szövege, vagy a szóbeli tájékoztatás a döntő momentum, hanem a felek között létrejött írásbeli szerződés.
Szerencsére a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások, közvetítők és egyéb személyek nyilvántartása, adatbázisa bárki számára könnyen hozzáférhető a PSZÁF honlapján (bal menü, Piaci szereplők menüpont), a következő címen. http://www.pszaf.hu/bal_menu/piaci_szereplok.
A Felügyeletnek ezen kívül igen hasznos hitel- és lízingtermék választó alkalmazása is van, amellyel könnyen össze lehet hasonlítani a piacon fellelhető aktuális ajánlatokat.
• a fogyasztói csoportba való belépéskor általában regisztrációs összeget és bizonyos mértékű „előtörlesztést„ kérnek, ennek nagyságától teszik függővé, hogy milyen gyorsan történik meg a „kiutalás”;
• a szerződések nem tartalmazzák, hogy pontosan mikor és mekkora összeget fog megkapni az igénylő;
• a szerződések nem tartalmazzák a THM törvényben meghatározott kötelező tartalmi elemeinek felsorolását;
• nem, vagy csak látszólag történik meg a szabályszerű hitelképességi, hitelezhetőségi vizsgálat;
• a szerződések általában vásárlói jog, ingó dolog megszerzéséhez nyújtott finanszírozás és egyéb meghatározásokat tartalmaznak, de nincs bennük konkrétan az, hogy ez egy hitelszerződés;
• előfordul, hogy a szerződés megkötésekor siettetik az ügyfeleket az igénylők nagy számára, vagy egyéb körülményre való hivatkozással, s megnehezítik a szerződés átolvasását, (ilyen helyzetben soha semmit nem szabad aláírni!)
• a vállalkozás, amellyel a fogyasztó a szerződést megköti (illetve aki a szerződésen fel van tüntetve) nem szerepel a fenti adatbázisokban, vagy ha szerepel is, nem pénzügyi jellegű szolgáltatásra vonatkozó szerződést ad át aláírásra az ügyfélnek;
• a hirdetések visszatérő eleme, hogy „BAR-listásoknak”, „nyugdíjasoknak” is igénybe vehető a szolgáltatás. (pl.: „Nem segítenek a bankok? Itt a megoldás, BAR-listásoknak és nyugdíjasoknak is”)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!