Nem hitel, de annak látszik (vagy azt állítják)

Időről időre felbukkannak olyan vállalkozások, amelyek pénzügyi szolgáltatásaikat jogosulatlanul végzik.

Irodáinkban gyakran találkozunk olyan ügyfelekkel, akik pénzügyi gondjaik megoldása céljából hitelt szeretnének felvenni, de bizonytalanok, hogy egy adott reklámban, hirdetésben olvasott lehetőség valóban jogszerűen nyújtott szolgáltatást takar-e. Még ha fel is merül kétség, vajon mit tehet az, aki tudni szeretné: ki és milyen feltételekkel nyújthat hitelt?

Időről időre felbukkannak olyan vállalkozások, amelyek nem felelnek meg a pénzügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges jogszabályi előírásoknak, tevékenységüket jogosulatlanul végzik. A szigorú hatósági fellépés többnyire rövid úton elejét veszi ténykedésüknek, ám e kis idő alatt is ingyenes hirdetési újságokban, e-mail postafiókba érkező kéretlen levelekben, frissen megnyitott és néhány hónapon belül eltűnő irodákban kínálgatják kedvezőnek tűnő „pénzügyi megoldásaikat”.

Az egyik jellemző probléma, hogy a fogyasztói csoportok hirdetéseit látva a fogyasztók úgy gondolják, hitellehetőséget találtak. A megtévesztésre alkalmas (szolgáltatás megjelenítése a hirdetésben úgy, hogy az összekeverhető a hiteltermékekkel) reklámok miatt a Gazdasági Versenyhivatal számos esetben alkalmazott már bírságot. Érdemes tudni, hogy vita esetén többnyire nem a reklám szövege, vagy a szóbeli tájékoztatás a döntő momentum, hanem a felek között létrejött írásbeli szerződés.

Szerencsére a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások, közvetítők és egyéb személyek nyilvántartása, adatbázisa bárki számára könnyen hozzáférhető a PSZÁF honlapján (bal menü, Piaci szereplők menüpont), a következő címen. http://www.pszaf.hu/bal_menu/piaci_szereplok.

A Felügyeletnek ezen kívül igen hasznos hitel- és lízingtermék választó alkalmazása is van, amellyel könnyen össze lehet hasonlítani a piacon fellelhető aktuális ajánlatokat.

•    a fogyasztói csoportba való belépéskor általában regisztrációs összeget és bizonyos mértékű „előtörlesztést„ kérnek, ennek nagyságától teszik függővé, hogy milyen gyorsan történik meg a „kiutalás”;
•    a szerződések nem tartalmazzák, hogy pontosan mikor és mekkora összeget fog megkapni az igénylő;
•    a szerződések nem tartalmazzák a THM törvényben meghatározott kötelező tartalmi elemeinek felsorolását;
•    nem, vagy csak látszólag történik meg a szabályszerű hitelképességi, hitelezhetőségi vizsgálat;
•    a szerződések általában vásárlói jog, ingó dolog megszerzéséhez nyújtott finanszírozás és egyéb meghatározásokat tartalmaznak, de nincs bennük konkrétan az, hogy ez egy hitelszerződés;
•    előfordul, hogy a szerződés megkötésekor siettetik az ügyfeleket az igénylők nagy számára, vagy egyéb körülményre való hivatkozással, s megnehezítik a szerződés átolvasását, (ilyen helyzetben soha semmit nem szabad aláírni!)
•    a vállalkozás, amellyel a fogyasztó a szerződést megköti (illetve aki a szerződésen fel van tüntetve) nem szerepel a fenti adatbázisokban, vagy ha szerepel is, nem pénzügyi jellegű szolgáltatásra vonatkozó szerződést ad át aláírásra az ügyfélnek;
•    a hirdetések visszatérő eleme, hogy „BAR-listásoknak”, „nyugdíjasoknak” is igénybe vehető a szolgáltatás. (pl.: „Nem segítenek a bankok? Itt a megoldás, BAR-listásoknak és nyugdíjasoknak is”)

Nagyon fontos, hogy aki pénzhez, hitelhez szeretne jutni, annak a fogyasztói csoport kategória nem az igényeinek megfelelő döntés, mert az nem pénzügyi szolgáltatás, ráadásul új fogyasztói csoportok szervezése törvény által tiltott tevékenység.

A PSZÁF által készített kisfilm a jogosulatlan hitelezésről: