A Muravidék első Tündérkertje: gyümölcsös és génbank

A kapornaki tájház Tündérkertjében nem csak gyümölcsfákat nevelnek, itt található a Muravidék őshonos fajtáinak génbankja is.

2013. 08. 24. 7:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az őrségi ember életében a gyümölcsfáknak fontos szerepe van, a termés felhasználását, a fák gondozását hagyományok övezik. A feltételek is optimálisak a termesztéshez, ezt bizonyítja az is, hogy az Őrség szlovéniai részén, Goricskón szinte minden háznál találni szépen termő gyümölcsfát.

Sajnos azonban az utóbbi években az őshonos fák pusztulásnak indultak, a helyüket folyamatosan az új, nemesített fajták vették át. A régi fajok megmentését a hodosi magyar nemzetiségi önkormányzat azonban felkarolta, és örökségvédelem címén a kapornaki tájház udvarán létrehozta a Muravidék első Tündérkertjét.

Őshonos gyümölcsös kialakításához talán méltóbb helyet találni nem is lehetne, mint egy tájház kertje. Kapornakon található az őrségi ember életét bemutató néprajzi gyűjtemény a Skerlák-házban. A ház a 20. század első harmadában épült, akkoriban a környék legnagyobb pálinkafőzdéje működött itt. Az épület lakrésze a szűk folyosóról nyíló konyhából, a kamrából és két szobából állt, ma a Hodosról, Kapornakról és Domonkosfáról összegyűjtött néprajzi tárgyak otthona. Az épület alagsorában a borospince és a pálinkafőző található, a portán pedig különböző rendeltetésű épületek sorakoznak: cséplőpajta, faragókamra és egy boronából rótt méhes. A tájház vonzó kirándulóhely az Őrségbe érkező turistáknak, a helyiek pedig számos rendezvénnyel visznek életet a falak közé.

 

 

Az őshonos gyümölcsös megvalósításának ötlete 2011-ben merült fel először, szintén egy hagyományos rendezvény, a Kapornaki Találkozó alkalmával, mely az országos hírű Őrségi Vásár nyitóeseménye. A rendezvénynek akkor a gyümölcstermesztés volt a témája, amiről dr. Lendvai Kepe Zoltán lendvai muzeológus, néprajzkutató tartott szakmai előadást, és a régi fák megőrzésének fontosságáról is szólt. A hodosi magyar nemzeti önkormányzat elnöke, Abraham Boris meghallotta az előadás üzenetét, amit szinte azonnal a szakemberekkel való eszmecsere követett. Hamarosan megkezdődött a környéken az őshonos gyümölcsfák oltóágainak gyűjtése, majd a még fellelhető, igen ritka és értékes berkenyefák felkutatása. Az akciónak híre ment az egész Muravidéken, sőt Goricskó szlovén falvaiban is. Sorra érkeztek az oltóágak, illetve berkenyefa-tulajdonosok jelentkeztek. A munka sikerét fémjelzi, hogy idén januárban a tájház mögötti telken elültettek kilenc új berkenyefát, illetve a tavaly betakarított gyümölcsből kifőztek csaknem 25 liter tiszta berkenyepálinkát, ami a tájház pálinkája címet viseli és amit az odalátogatók meg is kóstolhatnak.

Kovács Gyula pórszombati erdész, a Tündérkert megvalósításának fő szakmai segítője az őshonos gyümölcsfák ágait még a tél folyamán alanyba oltotta. Májusban pedig végre ünnepelhetett a hodosi magyar közösség. A kertkapun lévő nemzetiszín szalagok átvágását követően a gyümölcsfák fogadott gondozói – magas rangú vendégek, intézményvezetők, polgármesterek, magánszemélyek, adományozó családok – elültették a facsemetéket, összesen 46 gyümölcsfát (téli savanyúalma, mosánszki, batul, mézeskörte, sózókörte vagy éppen Petőfi almafája) a berkenyefák mellé. A kert perceken belül megtelt élettel, az első öntözés pedig nemsokára tavaszi eső formájában az égből érkezett.

Ez egy sikertörténet, talán az elmúlt időszak legsikeresebb kezdeményezése. A Csángóföldtől a Felvidékig mindenütt vannak Tündérkertek, génbankok, most pedig már a Muravidéken is. Jó irányba haladunk, hiszen ezek az értékek mára felértékelődtek. Itt nem csak a fákról van szó, itt szó van a helytörténeti értékekről, a krónikáról, a gasztronómiáról. Tehát a néprajz, a kronológia mind benne van ezekben a kis Tündérkertekben – vallja Kovács Gyula örökségvédő gyümölcstermesztő.

Dr. Lendvai Kepe Zoltán néprajzkutató és muzeológus szerint pedig a génbank példát is mutat szélesebb körben a szlovéniai és az őrségi lakosságnak. Meggyőződése, hogy a kapornaki Tündérkert biológiai értéke a következő években rohamosan nőni fog, filozófiai üzenete pedig bekerül a köztudatba.

Abraham Boris, a hodosi magyar önkormányzat elnöke ehhez azt fűzi hozzá, hogy amikor fát ültet az ember, azzal a béke és a remény magvait plántálja a földbe. Reményt, mert bízunk abban, hogy a fák a jövő generációit szolgálják majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.