A radamosi Mária-fa és a Szent Jakab-templom Dobronakon

Dobronakra mindig érdemes ellátogatni, de különösképp a búcsúi napokon. Szép és gazdag hagyománya van ugyanis a dobronaki plébániai búcsúnak, amelyet Szent Jakab védőszent napján, július 25-én tartanak.

A vallási szertartásokon kívül ekkor többnapos rendezvényekre kerül sor, melyeken nem feledkeznek meg egyik korosztályról sem. A plébánia ünnepe a gyerekeké is, oratóriumot rendeznek számukra a búcsút követő vasárnap, a plébániai napon pedig találkozót tartanak a betegek, idősek, magányosak számára, ekkor az ima különös lelki előkészületet és megújulást jelent. A találkozók színhelye a hársfák alatti templomtér.

A dobronaki plébániához tartozó térségben a templomon kívül még két kiemelkedő zarándokhely van. Az egyik a Dobronaktól másfél kilométerre eső Vid-kápolna a Bakonaki-tónál, ahol a legenda szerint varázserejű, a látást visszaadó forrásvíz tör fel, a másik a Mária-fa, a Szűzanya megjelenésének színhelye Radamosban. Mindkét helyet táblák jelölik, és autóval is könnyen megközelíthetők. De az élmény persze sokkal szebb és meghittebb, ha gyalog vagy kerékpárral tesszük meg az utat.

Mi most képzeletben Radamos felé kanyarodunk, s megyünk a falun át egészen a Fekete-erdőig. A Mária-fa körül a hívők szép parkot alakítottak ki keresztúttal, ennek fő helyén áll a kápolna, amelyben annak a tölgyfatörzsnek a megmaradt csonkja látható, melynek koronájában 1947-ben a radamosi Füle Józsefnek a tehenek legeltetése közben június 15-én, Szent Vid napján nagy ragyogással megjelent a Szűzanya. A Szűzanya békét és nyugalmat sugárzott, kezében rózsafüzért tartott A csodát az egyház hivatalosan még nem ismerte el (bár a keresztút kialakításában már aktív szerepet vállalt), de az emberek jönnek közelről és messziről, részesülni akarnak a kegyhely erejéből, mert lelki nyugalomra, vigaszra, reményre és csodára vágynak. Míg a tölgy törzsén volt kéreg, az emberek azt apránként leszedegették, magukkal vitték gyógyító erőt tulajdonítva neki.

A beszámolók szerint a Mária-fánál mintegy kétszáz embernek volt akkortájt látomása – sőt, esetleg csoda is történt vele. A II. világháború utáni kommunista hatalom az események hírét és a suttogva terjedő legendákat igyekezett elfojtani, és akkor az egyház sem karolta fel a hívőket. Él még az a legenda, mely szerint az egyik rövid időre bebörtönzött, agg Mária-látó ember egy reggel a fogdája ágyán rózsafüzért talált, vagy az a történet, amely szerint egy csodalátó haldoklásakor fehér galamb körözött a ház felett Az erdészek akkoriban a hatalom parancsára sem voltak hajlandók kivágni a Mária-fát, illetve aki megkísérelte, annak nem sikerült, mert rosszul lett vagy megtért Istenhez. És a fa küzdött sokáig minden viszontagsággal A Mária-fánál évente – főleg a nyári időszakban – szabadtéri misét is tartanak hazai és külföldi plébánosok vezetésével.

Dobronak a távolból a Szent Jakab-templom jellegzetes tornyáról ismerhető fel. A település első templomát már 1334-ben, majd 1501-ben is említik. Az 1668-ban épített, tágas templom szentéllyel és sekrestyével az 1747-es tűzvészben leégett. Ezt követően közel fél évszázadon át egy szegényes faépületben gyűltek össze a hívek tíz településből, Dobronakról, Zsitkócból, Kámaházáról, Göntérházáról, Radamosból és valamikor Trianon előtt még Szijártóházáról, Zalaszombatfáról, Jósecből, Bödeházából és Gáborjánházáról.

Az új templomot az egyház és a hívek segítségével II. Esterházy Miklós, a templom és a plébánia védnöke 1794 és 1796 között építtette. Az épületnek boltozott mennyezete és a tetővel azonos magasságú tornya volt. A templom belsejét 1914 óta Pandur Lajcsi lendvai festőművész képei díszítették, amiket 1980 körül lemeszeltek. A templom ma látható jellegzetes formáját 1963-ban kapta a megemelt toronnyal, a jellegzetes karzattal. A főbejárattal szemben a templom presbitériumát ma freskó díszíti, melyet 1982-ben Joze Zel maribori festőművész készített, rajta három jeleneten Jakab apostol, a vándorok és az utazók védőszentje látható. A templom környékének rendezési tervét Joze Plecnik híres építész készítette, a templom mellett később helyet kapott a Fájdalmas Szűzanya kápolna is.

A 2011-es búcsú napjára elkészült a felújított szentély az új kegytárgyakkal (oltár, ambón, keresztelőkút, húsvéti gyertyatartó). Restauráltatták a festményeket és a szobrokat, valamint a több mint 100 éves orgonát is. A keresztút állomásait ismét Pandur Lajcsi festőművész képei jelzik. Szintén önkéntes adományokból végezték a templomablakok felújítását is, melyeket színes üvegekből készült motívumok díszítenek. A motívumok egykor a templom mennyezetén voltak láthatók, ezek az emmauszi események, Jézus fogantatásának örömhíre és Szent Cecília, ehhez csatlakozik még a Szent Család, Boldog Anton Martin Slomsek és Szent István magyar király képe is. Az ablakok felső részét Máté, Márk, Lukács és János alakjai töltik ki, majd a három isteni erény látható: a Hit, a Remény és a Szeretet. A templom mindennap nyitva tart, a turisták is látogathatják. 

Forrás: Aleksandra Krumplak: Bukovnisko jezero
Pivar Ella: Zarándokhely; Mária-fa a radamosi erdőben