Épületomláskor ki fizeti a károkat?

Az óbudai gázrobbanás kapcsán felmerül a kérdés: hasonló esetekben kihez fordulhatnak azok, akiknek lakásában, autójában kárt okoz egy ilyen esemény?

Amint a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) példásan gyors tájékoztatásából kiderült, a szerda hajnalban felrobbant és részben összeomlott társasház rendelkezett biztosítással, így a társasház biztosítója a felelősségbiztosítás keretében várhatóan minden, az eseményhez köthető kárt megtérít, legalábbis a biztosítási szerződésben rögzített kártérítési limit erejéig. A károsultaknak tehát célszerű a ház közös képviselőjéhez fordulniuk, aki ahhoz a biztosítóhoz tudja irányítani őket, ahol a kárbejelentést meg kell tenniük. Természetesen azt is nagyon fontos megjegyezni, hogy a robbanás pontos okát feltáró szakértői jelentést meg kell várni ahhoz, hogy pontosabb képet alkothassunk a kárról.

Néhány általános tanulság viszont már most levonható, hiszen hasonló esemény bármikor bekövetkezhet, olyan épületben is, amelyre nem kötöttek biztosítást. Honnan várható kártérítés ilyen esetekben?

Bár a társasházak bizonyos fokig mindenképpen balesetveszélyesnek tekinthetők – gondoljunk a tetőről lezúduló hóra, a falról leváló vakolat- vagy ereszcsatorna-darabra –, jelentős részükre még ma sem kötnek megfelelő vagyon- és felelősségbiztosítást a lakók. Fontos tudni, hogy az épületben lévő lakásokra kötött biztosítás csak abban az esetben téríti a kárt, ha a kárt okozó esemény a biztosított lakásból ered. Egy gondosan eljáró lakóközösség tehát megfelelő kártérítési limittel rendelkező felelősségbiztosítással köt biztosítást a társasházra, az egyes lakók pedig ekkor ingóságokat biztosítják lakásonként megkötött vagyonbiztosítással.

Amennyiben sem az épület (társasház), sem a rongálódást okozó lakás külön nem volt biztosítva, a következő lépés annak tisztázása, hogy a károsodott vagyontárgyra, például az ott parkoló autóra kötöttek-e biztosítást. A megrongálódott gépkocsi esetében ilyenkor a casco, a szemben lévő ház betört ablakaira pedig az adott lakás biztosítása alapján fizethető kártérítés. Ezt követően a biztosító fog eljárni a kárt okozó magánszeméllyel vagy társasággal szemben, de ezzel kapcsolatban a károsultnak már nincsen semmi tennivalója.

Nehezebb a helyzet, ha magára a károsodott vagyontárgyra sem kötött biztosítást a vétlen károsult, aki ilyenkor a károkozótól követelhet csak kártérítést. Ehhez a kártérítéshez a tapasztalatok szerint legtöbbször csak polgári peres eljárás keretében, hosszadalmas procedúra után lehet hozzájutni. Ugyanez a helyzet például a casco esetében a károsult által fizetendő önrészt illetően is.

„A fenti áttekintésből is világosan látszik, hogy felelősségbiztosítással mindenképpen célszerű rendelkeznünk, hiszen egy akár önhibánkon kívül okozott kár esetén is akár sokmilliós kártérítési felelősség szakadhat a nyakunkba. Emellett pedig érdemes a saját vagyontárgyainkat is biztosítani, legalább addig, amíg biztosak nem leszünk abban, hogy rajtunk kívül már mindenki más is kötött felelősségbiztosítást” – tanácsolja Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke.

A blogban általános érvényű tanácsokkal igyekszünk szolgálni. Ezek nem minden esetben jelentenek megoldást az egyedileg felmerülő helyzetekre. Bármilyen biztosítási tárgyú problémával szembesül, javasoljuk, hogy keresse fel az ország legnagyobb biztosításközvetítő szövetségének honlapját. Itt pillanatok alatt kiválaszthatja, hogy problémájának megoldásában a szövetségbe tömörülő közel száz minőségi alkusz közül kinek a segítségét kívánja igénybe venni.

www.fbamsz.hu