Nyár végén az egyik legfontosabb madártáplálék a bodza termése. Sok faj számára ez jelenti az „üzemanyagot”. Az érő termésben ugyanis nagy mennyiségű cukor található, amely segít a madárnak, hogy megfelelő zsírréteget halmozzon fel a testén. A vonulás alkalmával ezzel a zsírral gyorsan, nagy távolságokat, mintegy 1000 kilométert is képesek leküzdeni.
A bodza nyersen fogyasztva ránk nézve mérgező, ám a madarak bátran ehetik ezerszámra a bogyóit. Teszik is ezt, és erről bárki meggyőződhet, mert nem csak a táplálkozó példányokat lehet megfigyelni, de a leveleken lévő, lilára festődött pöttyintések is arról tanúskodnak, hogy sok példány kihasználja ezt a bőséges táplálékkínálatot.
A sárgarigó szinte mindig a magas fák koronájában tartózkodik, bokrokon, kisebb fákon alig lehet megfigyelni. Ám az érő bodzának ő sem tud ellenállni. Ilyenkor kis szerencsével találkozhatunk vele egy termésétől roskadozó bodzabokron. Ez egyben az utolsó lehetőség is megfigyelni őt, hiszen indul Afrikába, szeptember elején az utolsó példányok is elhagyják hazánkat.
