A Lendva-hegy területét az árnyékos helyeken akác- és bükkerdők, valamint rétek, a napos lejtőkön szőlőültetvények borítják. A homokos-márgás talaj, a kedvező mikroklíma a minőségi fehér borok termelésének kedvez. A termelők, a szakma véleménye szerint a Lendva-hegy legjobb fajtája egyértelműen az olaszrizling, amely megközelítően 50 százalékos területi arányával is egyértelműen bizonyítja elsőbbségét.
A jellegzetes, kiváló minőségű rizling mellett megélnek a Lendva-hegyen a különböző világfajták is: igencsak jellegzetes aromákat, ízeket, illatokat produkál a sauvignon, de megemlíthető akár a chardonnay is. Az elmúlt évszázadban, különösképpen pedig a szocializmus évtizedeiben lezajlott szőlőfelújítások révén a Lendva-hegy egyértelműen fehérborszőlő-termesztő vidékké vált, pedig nem volt ez mindig így. A fellelhető adatok szerint a filoxérajárvány előtt nagyjából fele-fele arányban voltak jelen a fehér- és a vörösborok. Az utóbbi évtizedben a termelők újra felfedezték a vörösborfajtákat is, a kékfrankos, a zweigelt és a pinot noir is otthon érzi magát a területen.
A Lendva-hegyi szőlészetnek és borászatnak gazdag hagyománya van, a szőlőgazdálkodás gyökerei a római időkbe nyúlnak vissza. Területét 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. 1644-ig, a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett, majd 1690-ben Eszterházy nádor több más korábbi Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta, s a szerencsétlen 20. századi történésekig végig a család birtoka maradt.
A Lendva-vidéken kialakult települések gazdaságában, az itt élő emberek életében a szőlőtermesztésnek mindig nagy jelentősége volt, az élet ritmusát alapvetően befolyásolták a szőlővel-borral kapcsolatos tevékenységek. A szőlőtermesztés és a borászat jelentőségének egyik ékes bizonyítéka, hogy 1875-ben Alsólendván mértékhitelesítő hivatalt alapítottak. A hivatal feladata volt az akóról az akkori új űrmértékre – a literre és a hektoliterre – áttérve a boroshordók hitelesítése. Alsólendván 1875-ben 3500, egy évvel később már 6000, 1877-ben 10 000 hordót hitelesítettek.