A kutatás kérdéseire cégvezetők, műszaki vezetők és marketingvezetők válaszoltak telefonos megkérdezések és mélyinterjúk során. A válaszadók legnagyobb csoportja kisebb, azaz 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatnál dolgozik (75 százalék), a 40–249 fős vállalatok 19 százaléka, míg a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek 6 százaléka képviselteti magát a mintában. A vizsgált vállalatok 81 százaléka teljes mértékben magyar tulajdonú vállalat, vegyes tulajdonú a minta 6 százaléka, a külföldi tulajdonú vállalatok aránya pedig 12 százalék.
Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, aki a testület titkárságát működtető Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Magyar Termék Nagydíj pályázat parlamenti díjátadó ünnepségén ma elhangzott előadásában elmondta: „A kutatás központi kérdése a vállalatok tapasztalatainak és gyakorlatának megismerése volt. Arra kerestük a választ, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a cégek a hamisításról, mekkora problémát jelent ez számukra, tudnak-e arról, hogy termékeiket hamisítják, fellépnek-e a hamisítókkal szemben és hogy milyen figyelmet fordítanak termékeik, szolgáltatásaik védelmére. A kutatás eredményei fontos tanulságokkal szolgálnak az augusztus közepén elfogadott szellemitulajdon-védelmi stratégia, a Jedlik-terv részét képező hamisítás elleni akcióterv célkitűzéseinek megvalósításához, a szükséges beavatkozási pontok azonosításához.”
A kutatási jelentés közérdeklődésre leginkább számot tartó eredményei a következők:
„A versenyszféra kifejezetten pozitívan értékeli, hogy a HENT különböző iparágakra kiterjedő felmérést végzett. Az eredmények alátámasztják, hogy az áruhamisítás problémájával mind a gyártóknak, mind a kereskedőknek kiemelten szükséges foglalkozniuk – mondta Gláser Tamás, a HENT Kereskedelmi és Ipari Szekciójának vezetője, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Ellenőrző Bizottságának alelnöke. Hozzátette: „Az adatokból látható, hogy a magyar kis- és középvállalkozókat a gazdaság valamennyi területén még szélesebb körben szükséges tájékoztatni szakmai publikációk kiadásával, konferenciák, oktatások szervezésével. Elsődleges szempontunk a vállalatok figyelmét ráirányítani arra, hogy üzleti tevékenységük során mik azok a sarokpontok, melyeket kiemelten kell kezelniük, hiszen nem jogtiszta áruk és szolgáltatások használatával komoly anyagi és erkölcsi kárt szenvedhetnek. Amennyiben azonban tudatosan is figyelmet fordítanak a jogtisztaságra (akár bérmunka esetén is) és kizárólagos jogot, tehát iparjogvédelmi oltalmat szereznek termékeikre, növekvő versenyelőnyre tehetnek szert.”
A tanulmány kivonata a kutatási jelentésből kiemelt, közérdeklődésre leginkább számot tartó eredményekkel letölthető itt, a teljes tanulmány pedig itt.
A kutatást a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megbízásából az Industorg Védjegyiroda Minőségügyi Kft. Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda végezte az Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt. és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Szociológiai Kutatóintézet bevonásával.
