Vége a nyárnak, elérkezett a szeptember, indul az új tanév. Gyerekek tízezrei veszik a táskájukat és lépkednek a különböző oktatási intézményekbe, ahol napi 5-8 órát tanulnak, majd indulnak tovább a különórákra. Így sokszor 8-10 órát is otthonuktól távol töltenek. Ez táplálkozási szempontból azt jelenti, hogy a napi javasolt öt étkezésből – reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora – minimum hármat, de sokszor például nulladik óra esetén négyet is az iskolában, vagy rosszabb esetben menet közben, az utcán kell, hogy elfogyasszanak.
A növekvő szervezet számára nagyon nem mindegy, hogy milyen mennyiségű és minőségű tápanyagokhoz jut, hiszen ilyenkor a legintenzívebb átalakuláson megy át az izom-, a csont- és az idegrendszer.
A megevett ételeknek, megivott italoknak egyrészt maximálisan hozzá kell járulniuk a gyermekek testi fejlődéséhez, másrészt a lehető legkedvezőbben, a megfelelő időben kell biztosítaniuk a napi tevékenységekhez szükséges tápanyagokat és energiát. Tehát ha egy gyermek reggeli nélkül indul iskolába, az első egy-két órán (a tízórai elfogyasztásáig) biztos nem tud rendesen koncentrálni, mert bár lehet, hogy észre sem veszi, de éhes.
Tudta-e?
Fontos, hogy a gyermekek és serdülők esetében biztosan nem elég csak az általános tudnivalókat figyelembe venni, hanem lehetőség szerint az életritmusukhoz alkalmazkodva, személyre szabottan kell az étrendjüket összeállítani, és ez a szülők feladata.
Ezt az életszakaszt egyfajta bázisnak, alapozásnak érdemes tekinteni, a felnőttkorra vonatkozóan. Tudjuk, hogy vannak bizonyos anyagok – ilyen például a kalcium –, amelynek a felszívódása és beépülése gyermek- és fiatalkorban a legkedvezőbb.
A gyermekkori elhízás veszélye nemcsak abban rejlik, hogy már gyermekkorban óriási kockázatot jelent a szív- és érrendszeri vagy a cukorbetegség szempontjából, hanem abban is, hogy a kövér gyermekek nagy része kövér felnőtté válik, így mindez maga után vonja az említett betegségek kialakulásának nagyobb kockázatát egész életükben.
Éppen ezért nem mindegy, hogy gyerekeink mit és mennyit esznek, valamint hogy mennyit mozognak.
Ami a mai kor előnye, az egyben a hátránya is. Rengeteg új élelmiszer van. Olyanok, amelyek nemhogy ötven, de még húsz évvel ezelőtt sem léteztek, így nehéz megítélni a szervezetünkre gyakorolt hosszú távú hatásukat. Az élelmiszeripar, a tartósítási és a szállítmányozási technológiák fejlődésével párhuzamosan az élelmiszerek elérésének lehetőségei rendkívül kitágultak. A fejlett világban óriási az élelmiszerek választéka, mennyisége, túltermelése. Ez a pszichológiai problémákon túl azért veszélyes, mert a feleslegesen megevett „üres”, a szervezet számára egyáltalán nem szükséges ételek elfogyasztása már a gyermekpopulációknál elhízáshoz, és ezzel párhuzamosan minőségi éhezéshez vezet. Ez azt jelenti, hogy míg energiában sokkal többet eszünk a szükségesnél, az étrendünk mégsem tartalmazza a kívánt mennyiségű vitaminokat, ásványi anyagokat, biogén aminokat, flavonoidokat, rostokat. Emellett rossz a fő tápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) minőségi összetétele is.
Mit tehetünk, hogy ez ne így legyen? Az Amit megeszünk következő bejegyzéseiben elmondjuk.
