A tanulmányból kiemeltünk néhány figyelemre méltó megállapítást:
A tanulmány több száz szellemitulajdon-intenzív iparágat azonosított, többek között például:
A kutatás vizsgálta az egyes uniós tagállamok, így Magyarország gazdasági mutatóira gyakorolt hatását is. Magyarországon valamennyi szellemitulajdon-jogot figyelembe véve a szellemitulajdon-intenzív ágazatok az uniós átlagon felüli mértékű gazdasági súlyt mutatnak: a GDP 45,1 százalékát biztosítják, és a munkahelyek 27,2 százalékát adják.
Különösen magas mértékű a szabadalom-intenzív iparágak (20 százalék az uniós 13,9 százalékos átlaggal szemben), a védjegyintenzív ágazatok (38,3 százalék az uniós 33,9 százalékkal szemben) és a formatervezésiminta-intenzív ágazatok (17,9 százalék az uniós 12,8 százalékkal szemben) gazdasági teljesítményhez való hozzájárulása, amely ágazatokhoz kapcsolódó foglalkoztatási mutatók is 1-2 százalékkal meghaladják az uniós átlagot. A szerzői jogi ágazatok mutatói az uniós átlaghoz hasonló adatokat mutatnak: a gazdasági teljesítmény 4,4 százalékát biztosítják (az uniós átlag 4,3 százalék), a foglalkoztatásban pedig 3,1 százalékos súllyal jelennek meg (az uniós átlag 3,2 százalék).
Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke a tanulmány megismerése után úgy fogalmazott: „úttörő jelentőségű és hiánypótló a jelentés, rámutat arra, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok az innovatív vállalkozások számára rendkívül fontosak. Ahhoz, hogy a magyar vállalkozások versenyképesek legyenek, szükségük van szellemi termékeik védelmére. A felmérés eredményei egybecsengenek a Kormány által ez év augusztusában elfogadott szellemitulajdon-védelmi stratégia, a Jedlik Terv alaptézisével is, miszerint a szellemitulajdon-védelem a társadalmi fejlődés és a gazdasági növekedés egyik húzóereje, ezért hatékony és tudatos használatát fejlesztenünk szükséges.
A tanulmány magyar nyelvű összefoglalója elérhető itt, a teljes, angol nyelvű tanulmány pedig itt érhető el.
