Szakmai tárgyak idegen nyelven?

Sok felsőoktatásban tanuló tehernek érzi a nyelvtanulást. Lesz esélyük érvényesülni a szakmájukban?

Ha a turisztikai vagy az üzleti szaktárgyak ismeretével csupán anyanyelvünkön rendelkezünk, a munkaerőpiac mai elvárásainak már nem lehetünk képesek megfelelni. Nyugat-európai összehasonlításban a hazánkban idegen nyelven oktatott szaktárgyak száma még így is elég kevés.

A szakmai tárgyak idegen nyelven történő oktatása azonban Constanze Fiebach nyelvész Goethe Intézet honlapján található cikke szerint még a németeknek is problémát okoz, akik köztudottan jól állnak idegennyelv-tudás terén, különösen az angol nyelvet tekintve. „A nyelvi szint, amellyel a nem angol anyanyelvű tudósok rendelkeznek, gyakran kívánnivalókat hagy maga után. Ebből adódnak a nyelvi korlátok, még abban az esetben is, ha a beszélgetés minden résztvevője angolul beszél.” Nagyon sok német egyetemen, már csaknem hatszáz képzés során kizárólag csak angolul folyik az oktatás.

De a globalizált világunkban elvárt szaknyelvtudás mellett még miért lenne fontos több szaktárgyat oktatni idegen nyelven? A maga struktúrájával minden nyelv külön gondolkodásmódot is közvetít, ami bármilyen tudományban, szakterületen is előnyt jelenthet. Egy adott szakmai problémát, kérdést nemcsak más-más nyelvi eszközökkel írnak le például az angolszász és német nyelvterületen, hanem más logikával is állnak az adott kérdés megválaszolásához, és pontosan ez az érv szól a többnyelvűség elve mellett. Ennek a célnak a megvalósítása azonban kettős kihívást jelent az oktatáspolitikában: az idegen nyelvű szakmai képzésen részt vevő hallgatóknak már rendelkezniük kell egy nagyon stabil, megfelelő szintű nyelvtudással, az oktatóknak pedig kiváló szakmai ismereteiken kívül szintén legalább felsőfokú nyelvi szintre van szükségük. Ebben az esetben viszont az állami nyelvvizsgákat már bizonyos szakokra, képzésekre történő jelentkezéskor bemeneti követelménnyé kellene tenni.

A blogbejegyzést a KITEX Nyelvvizsgaközpont munkatársa készítette.