A gólyára Európában szerencsehozóként tekintettek, több nép a magyarokhoz hasonlóan nemzete madarának is nevezi. A gólya a Muravidék szimbóluma is, s itt található a gólyák európai faluja, Nagypalina (Velika Polana). Idén már márciusban visszatértek a vándormadarak.
A gólya ugyan nagyon félénk állat, de mindig is az emberek szomszédságát keresve rakott fészket. A háztetőn, kéményen meghagyott gólyafészek számára azt jelenti, hogy meleg szívvel várják vissza az ott élők. A kémények, villanypóznák helyett manapság már magas fészkelőhelyeket is állítanak, hogy kedvet csináljanak a barátságos madárnak a fészekrakáshoz. A madár megismeri házigazdáját, és minden jóakaróját megkülönbözteti a rosszakaratú idegentől. Úgy tartják, áldás száll a házra, melyen gólya fészkel.
A gólya köztudottan a gyermekáldásnak az előfutára. A ház felett köröző madár láttán az emberek régen és még ma is úgy hiszik, hogy a házra hamarosan gyermekáldás vár. De ha a ház udvarán vagy a ház előtti árokban békát fog a gólya, akkor is kisbaba fog érkezni a lakókhoz.
A néphit a gyermekáldáson kívül több jelentéssel is felruházta a gólyát. Szent állatnak tartották, a termékenység és az anyai gondoskodás mellett a bőség szimbólumaként tisztelték. Hitték, hogy akinek a házára gólya telepszik és fészket rak a kéményére, annak megvédi házát a villámlástól és a tűztől, sőt gazdagságot és hosszú életet hoz annak lakóira. A gólyafészket éppen ezért nem is merték lerombolni, féltek, hogy akkor átok sújtja majd a házat; tűzvész pusztítja el vagy néma gyermek születik.
A gólyák visszaköltözése is megihlette a vidék emberét, ezzel kapcsolatosan is különféle babonák láttak napvilágot. Például úgy tartották, hogy aki tavasszal repülő gólyamadárral találkozik először, az egész évben szorgalmas lesz. Ám aki álldogáló gólyát pillant meg, az egész évben lusta lesz.
Az emberek a számos mítosz, babona mellett mégis a gólya talán legkedvesebb vonásának a hűségét tartották. Hiszen ez a madár ragaszkodik a tájhoz, a fészkéhez, ahová minden évben visszatér. Hűséges társához, szeretettel bánik vele és egy egész életre hozzáköti magát. A gólyaszülők nagyon gondosan nevelik fiókáikat, vigyázzák és óvják, amíg kicsinyük nem képes saját „fél lábán” megállni.
