„Kiskorú gyermekemet a nagyszülő nemrég elvihette magához a saját otthonába egy napra. Ennek előzménye, hogy a nagyszülő a gyámügyön bejelentést tett, nagyszülői láthatást kérve, mivel egy ideje nem tartottuk a kapcsolatot. Itt meg tudtunk egyezni szóban, így az eljárást megszüntették, bár a nagyszülő megfenyegetett, ha nem láthatja a gyermeket, a feljelentést újra megteszi.
A megbeszélt időpontban el is vitte a gyermeket. Később fényképeket készített a kiskorú fiamról, mert születésnapja volt, és ezeket a képeket közzé is tette egy közösségi oldalon. A gyermek is látta a képeket, azóta szégyelli magát az osztálytársai, ismerőseink előtt. Sem én, sem a gyermekem édesapja – aki külföldön él – nem egyeztünk bele, hogy a gyermekről képeket készítsen, és azokat nyilvánosságra is hozza egy közösségi oldalon.
Mi tudatosan nem csináltunk a gyermeknek ezen az oldalon saját profilt, mert nem tartjuk helyesnek, ha egy kiskorú itt regisztrálva van.
Hova, kihez tudok fordulni panaszommal, mivel a nagyszülő ezzel megszegte a gyermekem személyiségi jogait és nem szeretnénk, ha ezek a képek a közösségi oldalon szerepelnének? Nem a láthatás jogát akarjuk elvenni tőle. Viszont mi erre engedélyt nem adtunk, és félő, hogy a továbbiakban is kerülnek majd fel az internetre hasonló képek a gyermekről.”
2014. 04. 15.
Természetesen a személyiségi jogok a kiskorú gyermeket is megilletik, amelybe beletartozik a képmás elkészítéséhez és felhasználásához való jogosultság is.
A közösségi oldalon való közzététel nyilvánosságra hozatalnak minősül, amely a gyermek (14. életéve betöltését megelőzően a törvényes képviselője) hozzájárulása nélkül a személyiségi jogainak a megsértését jelenti. A személyiségi jogok megsértése esetén a polgári törvénykönyv részletesen meghatározza, hogy a sértett fél milyen szankciókat érvényesíthet – a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértés abbahagyása és eltiltás a további jogsértéstől, a megfelelő elégtétel adása –, amelyet a fél a bíróság előtt jogosult érvényesíteni.
A személyiségi jogok védelme érdekében a sértett fél és a korlátozottan cselekvőképes – azaz a 14. életévét már betöltött – kiskorú személyesen jogosult fellépni. A 14 év alatti gyermek képviseletében pedig a törvényes képviselője jogosult fellépni. Ami a jelen helyzetet illeti, először érdemes bejelentést tenni a gyámhatósághoz azzal, hogy hívják fel a nagyszülőket arra, hogy a személyiségi jogokat sértő magatartásuk akár a nagyszülői láthatás megvonásával is járhat.
Ez minden valószínűség szerint eredményesebb lehet, mint egy bírósági eljárás lefolytatása, de ha ez mégsem járna eredménnyel, a tényleges bírósági – jogsértéstől eltiltó – ítélet már minden valószínűség szerint elegendő visszatartó erőt jelent majd.
A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.
A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon, a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.
ügyvéd
www.onlinejogsebesz.hu