A múltunkat senki sem veheti el

Muravidék, a történelmi magyar haza „eme aranyos szeglete” is megemlékezett a magyar államalapításról.

A muravidéki magyarság augusztus 20-ai központi ünnepsége hagyományosan Lendván zajlott le az ünnep előestéjén, kedden, augusztus 19-én. A Templom téri megemlékezésen Horváth Ferenc, a muravidéki magyarság elnöke, illetve Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke mondott ünnepi beszédet. A megemlékezés után a Szent Katalin-plébániatemplomban Márfi Gyula veszprémi érsek celebrált ünnepi szentmisét. Egy nappal később, az ünnep napján megemlékezést tartott a dobronaki magyarság is, itt Cár Anna, a dobronaki magyar önkormányzat elnöke mondott ünnepi beszédet. A Szent István-szobor megkoszorúzásával egybekötött alkalmi kultúrműsor után Veres András szombathelyi megyés püspök vezetésével ünnepi szentmisét tartottak a Szent Jakab-plébániatemplomban.

A magyar államalapítás tiszteletére rendezett központi megemlékezés a magyar és a szlovén himnusz elhangzásával vette kezdetét. Az egybegyűltek, köztük Márfi Gyula veszprémi érsek, Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Szent-Iványi István, Magyarország szlovéniai nagykövete, Pirityiné Szabó Judit, a nemzetpolitikai államtitkárság kapcsolattartási főosztályának vezetőjének köszöntése után elsőként Horváth Ferenc, a muravidéki magyarság elnöke mondott ünnepi beszédet.

A csúcsszervezet vezetője felszólalásában hangsúlyozta, Szent István a magyar történelem talán legnagyobb egyénisége, aki előrelátó gondolkozással megteremtette a magyar állam alapjait, intelmeivel pedig a mai napig aktuális üzeneteket fogalmazott meg, például hogy gyenge az egynyelvű ország és az egynyelvű kultúra. Ez alapján az ünnepi szónok szerint a Muravidék igencsak gazdag, mivel különböző nemzetiségek éltek évszázadokon keresztül és élnek itt minden nagyobb ellentét nélkül, leszámítva az előző évszázadot, amikor mindkét nemzetiség elszenvedett sérelmeket.

Az elnök kifejtette, Trianon óta az a feladatunk, hogy megtartsuk a muravidéki magyarságot, de ebben csak úgy lehetünk sikeresek, ha Szlovénia és Magyarország is támogat ebben bennünket. Nyelvünk és kultúránk megőrzésében csak akkor lehetünk sikeresek, ha Szlovénia a deklarált igencsak magas szintű kisebbségi jogok gyakorlati érvényesítése terén is nagyobb lépéseket tesz, a magyar nyelvnek nagyobb jelentősége lesz az iskolákban, a hivatalokban, az egyházban is. Ehhez véleménye szerint elsősorban arra van szükség, hogy a magyar szülők, nagyszülők megtanítsák gyermekeiket, unokáikat őseik nyelvére, közösségi szerepvállalásra neveljék őket, mert még a mai korszerű világban is mindenkinek szüksége van az emberi közösségre.

Kifejtette, a szlovén államnak, az új kormánynak ezen a téren lépnie kell, ahogy a régióban is mindenképpen munkahelyeket kell teremtenie, egyébként itt nincs maradása sem magyarnak, sem szlovénnek. Ünnepi beszédének folytatásában Horváth Ferenc kifejtette, Szlovénia és Magyarország között talán soha a történelemben nem volt ilyen jó viszony, ehhez pedig meggyőződése szerint nagyban hozzájárult a két nemzeti közösség is. A szlovéniai magyar és a magyarországi szlovén kisebbség tavaly írt alá együttműködési megállapodást, amely alapja lehetne egy közös uniós minirégiónak, mely az unióban unikumként a két kisebbségre alapozhatna. Az ünnepi beszéd végén Horváth Ferenc megköszönte Magyarország hathatós segítségét és még egyszer felhívta a szlovén és a magyar kormányt, segítsen a muravidékiek otthonmaradásában, mert csak így maradhat meg a muravidéki magyarság, majd felszólította a választópolgárokat, hogy a hamarosan következő helyhatósági választásokon minél többen jelöltessék magukat és természetesen minél többen menjenek el szavazni.

A muravidéki elnök után Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke személyes muravidéki emlékeit osztotta meg az ünneplő közönséggel. Kifejtette, neki a pártosfalvi születésű Kühár Ede atya beszélt a történelmi magyar haza „eme aranyos szegletéről”, illetve nagybátyja, Kühár Flóris, a női bencés rend szellemi atyja, aki sokszor megfogalmazta, mindannyian Szent István ivadékai vagyunk. Hangsúlyozta: mindkettőt, ahogy a szintén ismert Kühár Klotildot is a Muravidék adta a nagy magyar hazának, és ez csak egy család, amely mellett számtalan nagy embert szült ez a vidék.

A személyes emlékek megosztása után a Magyar Országgyűlés alelnöke kifejtette, Szent István óta számos nép, nemzet, ország tűnt el a színtérről, csak emlékük maradt ránk, míg Magyarország a mai napig létezik. Ehhez egy előrelátó, nagy királyra volt szükség, a mai szóhasználattal egy rendszerváltó királyra, aki úgy csatlakoztatta a magyarságot a nyugati, latin rítusú kereszténységhez, hogy amit csak lehetett, megőrzött a korábbi hagyományokból. Lezsák Sándor hangsúlyozta, Szent Istvántól Trianonig egy államban élt a magyarság, az akkor szétszabdalt magyarság lelki és közösségi egyesülését immár az új magyar alaptörvény biztosítja. Beszédét nagyapáink, nagyanyáink üzenetével fejezte be: „Ne hagyjátok a templomot, ne hagyjátok az iskolát” – amely szerinte a legfontosabb üzenet a nagyvilágban egybegyűlt magyarságnak. Végül Szent-Iványi István, Magyarország nagykövete Áder János köztársasági elnök nevében Gerics Ferencnek a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetését adta át. Az ünnepély ezután koszorúzással folytatódott, majd a Szent Katalin-plébániatemplomban Márfi Gyula veszprémi érsek celebrált ünnepi szentmisét.

Dobronakon Cár Anna, a dobronaki magyarság elnök asszonya ünnepi beszédében az összetartozás és az együttélés jelentőségét hangsúlyozta, kifejtette, minden erőnket meg kell mozgatnunk a megmaradás, a magyar kultúra, a magyar anyanyelv, a magyar hagyományok megmaradása érdekében. „A múltunkat senki sem veheti el, de csak akkor, ha ismerjük is azt” – folytatta Cár Anna, aki után Márky Zoltán lendvai magyar konzul is megosztotta gondolatait az ünneplő közönséggel. Kifejtette, a muravidéki magyarságnak, magyarként, egyben Szlovénia lojális állampolgáraként kell gazdagítani a földet, amelyen él. Az ünnepi beszédek után alkalmi kultúrműsor, a Szent István-szobor koszorúzása következett, majd a Szent Jakab-plébániatemplomban Veres András szombathelyi megyés püspök vezetésével ünnepi szentmise zárta a programot.