Génmódosított élelmiszerek a világban

Világviszonylatban a mezőgazdasági területek 90 százaléka génmódosítás-mentes.

Az USA kormányának hivatalos álláspontja, hogy a GM élelmiszerek biztonságosak és az éhezés elleni küzdelemben nélkülözhetetlenek.

Az EU azon az állásponton van, hogy a kockázat az emberi egészségre és a környezetre nagyobb mértékű, mint amekkora előnyt jelenthetne a felhasználásuk. Az USA mellett Argentína, Brazília, Kanada, Kína, Ausztrália, India és Mexikó engedélyezi a GM élelmiszerek forgalmazását a piacukon.

A leggyakoribb GM élelmiszerek a szója, a kukorica és a paradicsom, illetve az ezekből előállított termékek. Ezen nyersanyagokból rengeteg élelmiszer-ipari összetevőt állítanak elő (például cukorszirupot a kukoricából), amelyeket azután számos élelmiszerhez felhasználnak. Ahol engedélyezett a GM élelmiszerek forgalmazása, ott akár csecsemők is fogyaszthatnak genetikailag módosított összetevőt tartalmazó élelmiszereket, sőt rengeteg GM állati takarmány révén, másodlagos úton, az állati eredetű élelmiszerek közvetítésével is bejuthat a szervezetünkbe ilyen összetevő.

Az élelmiszer célú felhasználás mellett az energianövények termesztése és a gyógyszeripar is sokat profitál a genetikai módosításokból. Hormonkészítmények (inzulin, növekedési hormon), vagy vakcinák előállítása elképzelhetetlen genetikai módosítások (GM) nélkül, és ezen GM termékek már hosszú ideje jelen vannak az életünkben.

Sőt, élelmiszerként alkalmazva közvetlenül is felhasználhatók lehetnek a jövőben gyógykezelésre egyes GM növények, például a hasmenés elleni védekezésben alkalmazott módosított burgonya, vagy a látáskárosodás ellen alkalmazott, magas béta-karotin-tartalmú rizs révén.

Különleges tulajdonságokkal rendelkező polimerek előállítására szintén GM technológiákat vetnek be napjainkban a kutatók.

Az emberiség valójában már évezredek óta végez genetikai módosítást a szelekció és a keresztezések révén, aminek során a számunkra kedvező tulajdonságokra szelektálva új fajtákat hoztunk létre. Éppen ez a terület az, ahol az energianövények terén hatalmas fejlődés várható a jövőben, hiszen ez az évezredes munka éppen csak elkezdődött. A biotechnológia segítségével ez a folyamat gyorsítható fel, illetve végtelen számú lehetőséget teremthet.

Ehhez néhány, mára rutinszerűen végezhető lépést kell csak elvégezni: örökítőanyagot kell nyerni a mintákból, majd a kiválasztott gént izolálni. Ezt követően az adott gént klónozzák, azaz megsokszorozzák, további nukleotidszakaszokat csatolnak hozzá, majd végül bejuttatják a növényi sejtekbe és a kromoszómákba illesztik.

A klónozáshoz és a gének elkészítéséhez más organizmusokat is felhasználnak, továbbá az elkészített gének bejuttatásához is alkalmazhatnak baktériumokat (például az Agrobacteriumot), vírusokat, de ma már más lehetőségek is léteznek erre – például az úgynevezett génpuska.

Mindent egybevetve kijelenthető, hogy a GM élelmiszerekről elég nehéz általánosságban beszélni. A genetikai módosítás menete és a konkrét módosított gén tudatában lehet csak veszélyekről értekezni. Kiváló példa erre az úgynevezett „golden rice”, ami egy béta-karotinban gazdag GM rizs. Az egyetlen különbség a hagyományos rizzsel szemben az, hogy a genetikai módosítás eredményeképp jelentős béta-karotin-tartalma alakul ki a rizsnek, ettől lesz sárgás színű.

Egyes ázsiai országokban, ahol a rizs a fő táplálékforrás, az A-vitamin-hiány következtében évente több tízezer gyermek veszíti el a látását, amit egy ilyen módosított rizsfajta termesztésével ki lehetne küszöbölni. A GM növények megítélése tehát közel sem egyszerű etikai kérdés.