A lakásbiztosítás egyike a legszélesebb körben kötött biztosításoknak: a magyar lakások közel háromnegyede rendelkezik vele. A független alkuszok tapasztalatai szerint rengeteg problémát okoz, hogy az ügyfelek számos fontos tudnivalóval nincsenek tisztában. Az alábbiakban igyekszünk a legjellemzőbb problémákat bemutatni.
Példa: a biztosító nem térítette meg az ügyfél üvegtöréskárát.
A lakásbiztosítások zöme úgynevezett többkockázatú biztosítás, vagyis egyidejűleg többféle káreseményre (tűzkár, vízkár, földrengés, betöréses lopás stb.) is fedezetet nyújt. A fedezetek pontos köre, illetve a kártérítés limitje azonban biztosításonként eltérhet. A fedezet alá vont kártípusokról az adott biztosítás feltételeiből tájékozódhatunk. Ha tehát az üvegtörés tételesen nem szerepel a fedezett kártípusok között, akkor a biztosító nem térít.
(Kivételt képeznek az úgynevezett „all risk” jellegű biztosítások. Ezek ugyanis valamennyi olyan kárra fedezetet nyújtanak, amelyeket a szabályzat felsorolásszerűen nem zár ki.)
Példa: hiába vált másik lakásbiztosításra az ügyfél, a régi biztosító ragaszkodik az évfordulóig neki járó díjhoz.
Csakúgy mint más biztosítás esetén, a lakásbiztosítást az ügyfél csak a szerződésben rögzített biztosítási évfordulóra mondhatja fel. A felmondást pedig az évforduló előtt legalább 30 nappal közölni kell. Sok ügyfél követi el azt a hibát, hogy – alacsonyabb díjú biztosítást találva – úgy vált lakásbiztosítást, hogy nem várja ki a korábbi biztosítása évfordulóját. A régi biztosító a szerződés szerint ilyenkor jogosan követelheti az évfordulóig neki járó biztosítási díjat.
Példa: a káresemény bekövetkeztekor az ügyfél 40 napos késedelemben volt a díjfizetéssel, így a biztosító nem térítette a kárt.
Minden biztosítási szerződés rendelkezik egy türelmi időszakkal, amit respirónak is neveznek. Ezen időszak alatt a biztosítónak az esedékes biztosítási díj megfizetése nélkül is fizetnie kell, ha térítésköteles káresemény történik. Ennek időtartama általában 30 nap, de egyes biztosítóknál 60, vagy akár 90 nap is lehet a respiró időszaka. Ha azonban az ügyfél ennek a türelmi időszaknak a végéig sem fizeti be a biztosítási díjat, a biztosító kártérítési felelőssége megszűnik.
Példa: a biztosító csak a károsodott vagyontárgy 80 százalékát térítette meg, alulbiztosításra hivatkozva.
A biztosított vagyontárgyak értékét a biztosítási szerződésben rögzíti az ügyfél és a biztosító. Amennyiben a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget, a biztosító úgynevezett pro-rata kártérítést alkalmaz, vagyis a kárt csak e két érték arányában téríti meg. Ezért is fontos, hogy a lakásbiztosítás vagyonbiztosítási összegeit folyamatosan az átlagos árszínvonal változásához igazítsuk. Ezt értékkövetésnek, más néven indexálásnak hívjuk. A korrekcióra a biztosító minden évforduló előtt javaslatot tesz, melyet az alulbiztosítás elkerülése érdekében érdemes elfogadni.
A blogban általános érvényű tanácsokkal igyekszünk szolgálni. Ezek nem minden esetben jelentenek megoldást az egyedileg felmerülő helyzetekre. Bármilyen biztosítási tárgyú problémával szembesül, javasoljuk, hogy keresse fel az ország legnagyobb biztosításközvetítő szövetségének honlapját. Itt pillanatok alatt kiválaszthatja, hogy problémájának megoldásában a szövetségbe tömörülő közel száz minőségi alkusz közül kinek a segítségét kívánja igénybe venni!
