A Hungária Hazai Ernyőgyár 110 éves lenne

Ha van Lendva történetében olyan momentum, amely rögtön felkelti az érdeklődést, az minden bizonnyal az, hogy itt létesült az Osztrák–Magyar Monarchia magyarországi területének első ernyőgyára.

Mielőtt belevágnánk az első „hazai” ernyőgyár alapításának és sorsának történetébe, mindenképpen szót kell ejtenünk arról, hogy bizony Alsólendva környékén mindig is komoly hagyományai voltak a kézművesmesterségeknek. Már a gyár megalakulása előtt több varroda működött a városban, így ügyes női kezekből nem volt hiány. A Hungária Hazai Ernyőgyár Wortmann Béla varrodájából alakult ki, hivatalosan 1904. szeptember 27-én, az Alsó-Lendvai Takarékpénztár udvarában álló épületben. A vállalkozás már 1906-ban részvénytársasággá alakult át. A kis üzem olyan sikeres volt, hogy a tulajdonosok rövidesen bővítésre szánták el magukat. Az impozáns gyárépület Szente Lajos szombathelyi építész tervei alapján 1907-re épült fel a város nyugati részén, kivitelezője pedig Morandini Tamás olasz származású, zalaegerszegi építési vállalkozó volt.

A magyaros, szecessziós stílusjegyeket magán viselő gyárépületet 110 ezer koronás költséggel építették föl. Az épületnek azonban hamar meg kellett válnia ettől az ékességétől. A födém ugyanis az akkor még forradalminak számító vasbetontechnikával készült, ami nem bizonyult tökéletesnek a nedvesség szigetelése szempontjából. A rendszeres beázások megakadályozása érdekében 1910-ben le kellett bontani a szecessziós pártázatot, majd klasszikus, cserépzsindelyes sátortetőt kellett kialakítani a gyár építménye fölé. Az 1910-es évek elején az alsólendvai ernyőgyár átlagosan 30-40 dolgozót foglalkoztatott, akik naponta 270-350 ernyőt is gyártottak.

A lendvai ernyőgyártást az I. világháború időszaka igen megviselte, a kereslettel együtt a termelés is visszaesett, s az inkább versenyképes ruházat- és cipőgyártással egészült ki a tevékenységük. A két világháború közötti időszakban nemcsak a gazdasági, de a politikai körülmények is hathatósan megváltoztak. Alsólendva új államalakulathoz került, a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz. Az ernyőgyártás 1923-ban indult újra, de a gyár már a szlovén Tovarna deznikov néven működött tovább. A nagy keresletre való tekintettel 1925-ben egy konkurens cég is létrejött Jadran néven, aminek a tulajdonosai Eppinger és Blau voltak. A Jadran az egykori Hungáriával csak 1933-ig bírta a versenyt, utána ruhaneműk készítésére állt át. Az alsólendvai ernyőgyár fejlődése szempontjából az 1930-as évek második fele kulcsfontosságúnak bizonyult, hiszen elektromos berendezésekkel szerelték fel a gyárat, új üzemet, kötödét létesítettek és leányvállalatot Horvátországban.

1941-ben, a Magyarországhoz való visszatérés idején a cég újra felvette a Hungária Hazai Ernyőgyár Rt. nevet, majd gróf Batthyány Miklóst és dr. Hajós Ferencet nevezték ki igazgatósági taggá. A II. világháború befejezése után a Lendva-vidék az új Jugoszláviában találta magát, ahol az egypártrendszer ideológiájának megfelelően az ernyőgyárat is államosították. A Hungária Ernyőgyár Rt. utolsó közgyűlését 1944. augusztus 18-án tartották. 1945 tavaszán az átvonuló szovjet csapatok a gyárépületet teljesen kifosztották. A lendvai ernyőgyártás a II. világháború után, 1947-ben indult újra, de már egy másik épületben, a mai Fő utca 52. szám alatti ház műhelyében.

A Morandini Tamás által kivitelezett szecessziós épületben pedig már nem készültek többet ernyők. A gondosan megtervezett üzemcsarnokot  műhelyek, majd pedig más cégek, irodák, boltok és rendelők vették birtokba, szinte a felismerhetetlenségig átalakítva azt. Az új helyre költözött lendvai ernyőgyár többszöri átnevezés és átszervezés után az 1980-as évekig sikeresen működött, de akkor a távol-keleti áruk mind erőteljesebb megjelenése a világpiacon térdre kényszerítette. Az INDIP ernyőgyárat 2001-ben számolták fel, a 100. születésnapja előtt három évvel.

Lendva városában az ernyőgyártásra a két egykori üzemcsarnok mellett a Lendvai Galéria és Múzeum által 2007-ben létrehozott, Lendva város polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása című kiállítás segítségével emlékezhetünk.